Elméleti háttér – társadalmi szerződés és Hobbes kora
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1195/#m1382gveap_1195 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1195/#m1382gveap_1195)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1195/#m1382gveap_1195)
A társadalmi szerződés eszméje a kora újkorban vált a politikafilozófiai gondolkodás központi elemévé, amelynek keretében a politikai hatalom legitimitását az egyének megegyezésére vezetik vissza. Thomas Hobbes e szerződéselméleti hagyomány első igazi megalkotója volt. Jóllehet őt megelőzően is találkozhatunk a közösségi beleegyezés gondolatának előfutáraival, ám Hobbes volt az, aki a 17. században radikálisan új alapokra helyezte a társadalmi rend indoklását. A természeti állapot hipotézisével szemléletesen bizonyította, hogy kormányzat híján az emberi együttélés szükségszerűen káoszba és erőszakba torkollik. Kortársaihoz – és későbbi követőihez – viszonyítva Hobbes elmélete extrémnek számított abban, hogy a korlátlan és abszolút szuverenitás mellett érvelt a béke megőrzése érdekében (Blanco 2022, 15.).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1196/#m1382gveap_1196 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1196/#m1382gveap_1196)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1196/#m1382gveap_1196)
Hobbes megértéséhez fontos életének történeti beágyazottságát figyelembe venni, hisz művei az angol polgárháború és a harmincéves háború árnyékában születtek. Nem meglepő, hogy a Leviatán (1651) című alkotás – amely mérföldkő a politikafilozófiai gondolkodásban – a béke és a rend feltételeit kutatta. A történelem viharai közepette megfogalmazott válasza a kompromisszum nélküli erős állam eszménye lett. Noha emiatt az utókor gyakran vádolta őt a zsarnokság igazolásával, de Hobbes motivációja végig a béke és a rend megóvása volt. Hangsúlyoznunk kell, hogy Hobbes célja nem az elnyomás, hanem a túlélés feltételeinek biztosítása. Filozófiájának normatív üzenete – minden keménysége ellenére –, hogy az emberek biztonságát csak a megoszthatatlan, legfőbb hatalom képes garantálni, s e nélkül a társadalom újra és újra széthullik az erőszak hullámaiban. Rendszerének szigorú kerete mögött ott áll a felismerés, hogy bizonyos helyzetekben – amikor a társadalmi rendet súlyos veszély fenyegeti – csak radikális politikai lépések menthetik meg az életet, és biztosíthatják a békét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1197/#m1382gveap_1197 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1197/#m1382gveap_1197)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_1197/#m1382gveap_1197)
Hobbes gondolatai jelentős hatást gyakoroltak az utókorra: alapműve, a Leviatán megkerülhetetlen referenciapont lett a modern politikai gondolkodásban. A későbbi filozófusok és politikusok is gyakran reflektáltak Hobbes téziseire – akár egyetértésben, akár kritizálva azokat. A társadalmiszerződés-elmélet fejlődése végigkövethető egészen a felvilágosodástól napjainkig, és abban Hobbes mindig viszonyítási pont maradt. A 21. század globális problémái azonban új kontextusba helyezik Hobbes elméletét, ugyanis felmerül, hogy a társadalmi szerződés elvét nem csupán az egyének viszonylatában, hanem a nemzetek közösségében, sőt az emberiség egészére kiterjedően is alkalmazni kell.