Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

8.3. Osztrák mestertervek: jó gyakorlatok a regeneratív megközelítésű stratégiai tervezés területén Linz város és Burgenland tartomány példái alapján

Magyarországon a turizmusmenedzsment rendszerét illetően sokan és hagyományosan az osztrák modellt tekinti követendő példának, hiszen Ausztria fejlett intézményrendszere, kiforrott turizmusmenedzsmentje és professzionális szolgáltatásai világszerte elismertek (Kiss et al., 2020). Az alpesi ország sikerei közel másfél évszázados, tudatos fejlődés eredményei, amelyekből a magyar szakemberek sokat tanulhatnak. Különösen a világjárvány utáni időszakban, amikor új megoldásokra és hatékonyabb módszerekre van szükség, érdemes a jól bevált osztrák gyakorlatokat adaptálni. Az ilyen minták követésével Magyarország időt és erőforrást takaríthat meg, sőt, bizonyos fejlődési szakaszokat átugorva versenyelőnyre is szert tehet a régióban (Kovács, 2020).

Ausztria 2019-ben bemutatott turizmusstratégiája, a Masterplan-T, egy átfogó, hosszú távú fenntarthatósági személetre épülő mesterterv, amely gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt kiegyensúlyozott fejlődést tűzött ki célul. A dokumentum víziója a turizmus és a természeti környezet harmóniáján, valamint a helyi közösségek jólétének erősítésén alapult (BMNT, 2019). E stratégia paradigmaváltást hozott: innentől kezdve deklaráltan nem csupán vendégek igényeinek kielégítése lett a cél, hanem az ágazatban dolgozók és a lakosság elégedettsége is. A desztináció fogalma új értelmet nyer: nem pusztán úti cél, hanem egy „minőségi élménytér”, ahol a turisták és a helyiek egyaránt jól érzik magukat (BMNT, 2019).

Ezt a megközelítést és szemléletet követték az elmúlt években Ausztriában a tartományi, térségi és városi turizmusstratégiák is, amelyeket egyaránt a hálózatos szemlélet jellemez. Ebben a megközelítésben már nem a turisták igényei állnak a középpontban, hanem a helyiek életminősége. Az elmúlt években keletkezett osztrák turizmusfejlesztési stratégiai dokumentumokban a korábbi, turistaközpontú desztinációmegközelítést felváltotta az élménytérközpontú szemlélet, amelynek célja, hogy a látogatás minden szereplője – a helyben élők és a látogatók egyaránt – gazdagodhasson (Destination-Netzwerk Austria, n.d.). A helyben élők életminőségben, a vállalkozók anyagi javakban, a látogatók pedig élményekben gyarapodhassanak. Mindez úgy valósul meg, hogy a látogatógazdaság eszköztárával a helyi problémákat orvosoljuk, és a folyamatokat társadalmilag és környezetileg is fenntarthatóvá tesszük. Ennek a fenntarthatóságnak fontos aspektusa, amikor a helyiek életminőségének növelése már nem csupán ártalomcsökkentés révén történik, hanem regeneratív módon – azaz a cél a kiinduló állapotnál kedvezőbb helyzet elérése (Destination-Netzwerk Austria, n.d.). Az alábbiakban Linz városának és Burgenland tartománynak a példáján keresztül mutatunk be két jó gyakorlatot, amelyekben már a regeneratív szemléletmód érvényesül.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero