Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


8.3.5. A paradigmaváltás és az új szemléleti keret

Az előző pontban hivatkozott dokumentum bevezetője négy, a turizmust alapvetően formáló átalakulási tényezőt azonosít: a digitális, a zöld, a kulturális és a rendszerszintű változást. Ezek együttesen indokolják a turizmus újraértelmezését, amely túlmutat a növekedésorientált logikán. A fenntartható jövő érdekében a turizmusnak a gazdasági teljesítmény mellett az ökológiai felelősségvállalás és a társadalmi igazságosság céljait is szolgálnia kell.
Hasonlóan a szövetségi ernyőstratégiához (Masterplan T) a burgenlandi turizmusstratégia dokumentumának központi fogalma a „Lebensraumperspektive”, olyan szemléleti keret, amely a turizmust nem csupán mint gazdasági tevékenységet, hanem mint élménytérformáló folyamatot értelmezi. A cél itt is a turisztikai, gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziók integrálása, hogy a desztinációk ne kizárólag a látogatók, hanem az ott élők, dolgozók és a természet számára is értéket, hasznot és jóllétet teremtsenek.
A Burgenland ebben a folyamatban tartományi szintű „modellrégióként” pozícionálta magát. A 2030-ig szóló Burgenlandi turizmusstratégia a klímavédelem, az energiaautonómia, a társadalmi kohézió és az ökológiai felelősségvállalás egymást átható elveire épül (Burgenland.info, n.d.). A turizmus így a regionális fejlesztés és reziliencia kulcstényezőjévé válik, amelyben horizontális elvként megjelenik a regeneratív szemlélet is.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave