Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


8.3.6. A burgenlandi transzformációs folyamat

A fenntarthatósági folyamat tartományi szinten 2024-ben indult, amikor az előző pontban ismertetett új stratégia keretében három térségi desztinációmenedzsment-iroda – Nord-, Mittel- és Südburgenland –, valamint 171 önkormányzat fogott össze. A cél egy négyéves, rendszeralapú beavatkozás megvalósítása volt, amelynek középpontjában a kettős tanúsítás megszerzése állt. A tartomány egyszerre kívánta megszerezni a két turisztikai fenntarthatósági védjegyet, a TourCertet és az Österreichisches Umweltzeichent. A kitűzött minősítést rekordgyorsasággal, mindössze másfél év alatt sikerült elérni, így Burgenland 2025-ben Ausztriában elsőként vált olyan tartománnyá, amelynek minden térségi desztinációja nemzetközileg is elismert fenntarthatósági minősítéssel rendelkezik. A folyamat rendszerszintű átalakulást indított el több szinten: a desztinációmenedzsment-szervezetek (DMO-k) új szerepeket és feladatokat kaptak, fenntarthatósági tanácsokat (Nachhaltigkeitsräte) hoztak létre, s bevezették az adatvezérelt döntéshozatalt. A regionális együttműködés is erősödött, hiszen a polgármesterek párthovatartozástól függetlenül a vállalkozásokkal és civil szereplőkkel közösen írtak alá egy szándéknyilatkozatot, amelyben a turizmus és a fenntarthatóság melletti elköteleződésüket fejezték ki. Az egész folyamatot participatív szemlélet jellemezte, vagyis a helyi lakosság és a gazdasági szereplők aktív bevonásával zajlott. A program keretét a fenntarthatóság három dimenziója adja: az ökológiai pillér a természet- és klímavédelemre, a zöld mobilitásra és a körforgásos gazdaságra helyezi a hangsúlyt; az ökonómiai dimenzió a regionális értékláncok erősítését, a szezonhosszabbítást és a myburgenland.shop platform létrehozását célozza, amely összekapcsolja a helyi termelőket a turizmussal; míg a szociális és kulturális dimenzió a közösségi részvétel, az identitáserősítés, a kulturális örökség védelme és a turizmus társadalmi elfogadottságának növelése köré épül (Größwang, 2025b).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave