A 2010–19 közötti időszakban a globális turizmust a folyamatos és gyorsuló növekedés jellemezte. Az ágazat a globális gazdaság egyik legdinamikusabb motorjának számított, amely a Világgazdasági Fórum adatai szerint (WEF, 2019) elvitathatatlan mértékben hozzájárult a globális GDP növekedéséhez és a széles körű munkahelyteremtéshez. A holisztikus perspektíva átláthatósága miatt ebben a részben röviden összegezzük azokat a nemzetközi folyamatokat, amelyekkel a pandémia előtti irányvonalakat jellemezhetjük. Ezt az időszakot a hipermobilitás terminusával lehetne meghatározni, amelyet a közlekedés – különösképpen a diszkont légitársaságok (ultra-low-cost carriers) és a bővülő tengerjáró kapacitások – demokratizálódása, valamint a digitális platformok és azon belül is a közösségi média univerzális térnyerése táplált (Pfening – Jászberényi, 2023). A nagy léptékű adatgyűjtés és big data alapú elemzések szintén ekkor kezdtek elterjedni. Ehhez a gondolatrendszerhez számos olyan fogalom kapcsolódik, amelyek ismerősek lehetnek az olvasó számára. Az olcsó repülőjegyek elterjedése alapfeltétele volt a rövid városlátogatás-típusú (angolul: city break), illetve bakancslista-típusú (angolul: bucket list tourism) utazásoknak. Ennek a változásnak először eredménye lett, majd további katalizátorává vált az ún. Instagram-turizmus, amely a vizuális megosztáson felül inspirációként is szolgálhat más turisták számára (Volo – Irimiás, 2021). Az Instagram-turizmus azért is érdekes, mert a kifejezés paradox módon egyszerre testesíti meg a felhasználók utazásainak személyre szabott, egyéni nézőpontból való megosztásának lehetőségét és a közösségi média tömegkommunikációs eszközeként való általánossá válását (Jászberényi, 2022). A turisták egyedi, személyre szabott módon osztják meg emlékeiket, amelyek azonban a közösségi média révén turisztikai szempontból könnyen tömegtermékekké vál(hat)nak. A 2020-as lezárások következtében hirtelen bezuhant, és csak pár év múltán visszaépült viszonyok következtében nemzetközi konszenzus alakult ki a tudományos és iparági szereplők között, hogy a 2019-es rekordév statisztikái (turistaérkezések, GDP-hozzájárulás és foglalkoztatás terén is) standard mérőszámként használatosak (de Bruyn et al., 2023). Viszonyítási alapnak (pre-COVID baseline vagy pre-pandemic peak) szolgálnak a világjárvány utáni visszarendeződés elemzésében (UN Tourism, 2023). A következő fejezetben ezt a keretrendszert alkalmazva értelmezzük, hogy a 2019 óta eltelt időszak milyen formában változtatta meg a fogyasztói igényeket és ágazati tendenciákat.