Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

8.4. Összefoglalás, következtetések

Jelen tanulmány kiindulópontja, hogy a turizmus jövője az életminőség-alapú és regeneratív szemléletben rejlik, amely gyökeresen eltér a hagyományos, növekedésorientált turizmusmodellektől. Az „újturizmus” megközelítése – Linz és Burgenland osztrák példáján keresztül – azt hangsúlyozza, hogy a turizmus többé nem a turisták számának növeléséről szól, hanem arról, hogyan tud a helyi közösségek jólétéhez, a természeti környezet megőrzéséhez és regenerálásához érdemben hozzájárulni. A visitor economy elvein alapuló gondolkodás szerint a turizmus annak az ökoszisztémának a része, amelyben a helyi lakosok, a természet és a gazdaság egyensúlya az elsődleges – és az ágazat akkor tekinthető sikeresnek, ha ez az egyensúly fennmarad.

A balanced tourism fogalma arra hívja fel a figyelmet, hogy a turizmus hatásait a gazdasági, társadalmi és ökológiai dimenziók metszetében kell mérni. A fenntarthatóság azonban ma már nem elegendő: a regeneratív turizmus célja nem csupán a károk csökkentése, hanem a meglévő értékek aktív helyreállítása. Ezt az új megközelítést az élményalapú fejlesztések teszik működőképessé, amelyek a materiális fogyasztás helyett az emberi kapcsolódásokra, közös élményekre és a természetben való minőségi jelenlétre építenek. A tanulmány ennek kapcsán mutatja be a „more fun with less stuff” elv gyakorlati jelentőségét: minél kevesebb eszközzel és környezeti terheléssel, minél gazdagabb élményeket kell biztosítani.

Az aktív turizmus szempontjából különösen fontos tanulság, hogy ez az ágazat érzékenyen reagál a környezeti és társadalmi változásokra, ezért jövője a tudatos, életminőség-alapú megtervezésben rejlik. Az aktív turizmus ugyanis szoros kapcsolatban áll a természeti környezettel, a tájhasználattal és a helyi közösségekkel, így kiemelten fontos, hogy harmonikusan, regeneratív módon működjön. A tanulmányban bemutatott osztrák példák világosan megmutatják, hogy az aktív turizmus akkor válik fenntarthatóvá, ha nem különálló turisztikai termékként, hanem a térségi ökoszisztéma szerves részeként tekintünk rá. Burgenland stratégiája különösen tanulságos: a zöld mobilitás, a kibocsátáscsökkentés és a természeti erőforrások megőrzése meghatározó elem lett. A Burgenland Card bevezetése — amely ingyenes tömegközlekedést biztosít a turistáknak — jelentősen csökkenti az autóforgalmat, és ezzel a környezeti terhelést is. A kerékpárutak fejlesztése, a természetkímélő látogatóirányítás és a helyi gazdaságot erősítő regionális platformok (mint a myburgenland.shop) pedig mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az aktív turizmus kevesebb ökológiai lábnyommal járjon, miközben a helyiek gazdasági és társadalmi jólétét is növeli.

Linz példája arra hívja fel a figyelmet, hogy az aktív turizmus nem csupán természeti környezetben valósulhat meg: a városi terek is lehetnek rekreációs és aktív turisztikai helyszínek, ha a tervezés a lakosság és a látogatók igényeit összehangolja. A városi parkok, folyóparti zónák és kerékpárutak használhatók aktív turisztikai célokra anélkül, hogy túlságosan leterhelnék a várost. Linzben a kiegyensúlyozott használat biztosítja, hogy ezek a terek megőrizzék rekreációs értéküket, és mind a lakosok, mind a látogatók számára fenntartható élményeket kínáljanak.

A tanulmány következtetése, hogy az aktív turizmus jövője a minőségi, környezetkímélő és regeneratív fejlesztésekben rejlik. A diákok számára ebből a fejezetből három fő tanulási csomópont rajzolódik ki: először is megérthetik a turizmusban az elmúlt évtizedben lejátszódó paradigmaváltása kapcsán azt, hogyan helyeződött át a hangsúly a mennyiségi növekedésről az életminőségre. Másodszor felismerhetik, hogy az aktív turizmus csak akkor lehet hosszútávon fenntartható, ha a természet és a helyi közösségek védelme a rendszer központi eleme. Harmadszor pedig megtanulhatják, hogy a jövő turizmusfejlesztéseihez elengedhetetlen a rendszerszemlélet, az ökoszisztéma-alapú gondolkodás és a helyi szereplők bevonása. A tanulmány osztrák gyakorlatai jól mutatják, hogy az aktív turizmus nemcsak gazdasági lehetőség, hanem a társadalmi jóllét és a környezeti regeneráció eszköze is lehet, ha a fejlesztések a „kevesebb több” elvét követik.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero