Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

9.2. Bevezetés

Spike Lee Oscar-díjas amerikai filmrendező 2019-ben egy Nike Air Jordan sportcipőben lépett a Hollywoodi Dolby Színház vörös szőnyegére, szokatlan viselete örökre bevésődött a filmipar fellegvárának emlékezetébe. A történet gyökerei 1985-re nyúlnak vissza, amikor a Nike sportruházati vállalat Michael Jordan világsztár kosárlabdázó által a mérkőzéseken viselt lábbelire alapozva kezdett egy új márka építésébe (Park – Kincade, 2010). Az ikonikus termék jócskán százmillió pár feletti értékesítése egyrészt hatalmas üzleti siker, másrészt a 20. század ’60-as éveitől kibontakozó, a sportruházat mindennapi öltözködésbe való integrálódásának betetőzése (Matthews et al., 2021). A divattá terebélyesedett jelenség mögött a fogyasztói társadalom azon üzenete áll, hogy a sportolás, a mindennapi mozgás, az egészségtudatos életmód érték, a jóllét sajátos megtestesülése (Lipson et al., 2020). A sportöltözet, az aktívitás szimbóluma átlépte eredeti kontextusát és a hétköznapok passzív viselkedésébe épülő önkifejezés, egyfajta önazonosság- kommunikáció lett (O’Sullivan et al., 2017).

Ahogyan az eredendően szabadidős tevékenységet szolgáló kényelmes ruhadarabok és kiegészítők (különösen az outdoor cikkek) korunk viseletének szerves részévé váltak, úgy integrálódott az aktív kikapcsolódás a tradicionálisan passzív turisztikai tevékenységek közé. Az unalom elkerülése a fogyasztói magatartás egyre masszívabb pillérének tekinthető (McAlister – Pessemier, 1982; Murphy et al., 2023), így a 21. század hajnalára létformává vált turizmus egysíkúságát számos desztinációban igyekeznek termékintegrációval színesíteni, amelynek során a hagyományos kínálatba (pl. városlátogatás) aktív, az élményeket differenciáló elemeket építenek be (Richards, 2013). Miközben az aktív turizmus úgynevezett ernyőtermékként egyre nagyobb népszerűségnek örvend (lásd kerékpáros turizmus, futóturizmus), addig a természetközeli és az urbanizált térségekben egyaránt megfigyelhető az aktív (testmozgás-orientált) kikapcsolódási formák tradicionális turisztikai termékkel való szimbiózisának erősödése (Haukeland et al., 2023; Osóch, 2023). Tehát ritka az olyan desztináció, ahol a turisták által igénybe vehető aktív kikapcsolódás ne lenne szerves része a turisztikai kínálatnak. Ebből természetesen az is következik, hogy a helyi társadalom számára is egyre szélesedik az aktív szabadidő-eltöltés alternatívájának palettája.

A globális szabadidős turisztikai trendeket vizsgálva megállapítható, hogy az élmény- és tevékenységközpontúság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyre szabott kínálat kialakítása, amely folyamatban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása megkerülhetetlen, továbbra is velünk van a fenntarthatóságra való törekvés, amelyben új elem a desztináció(k) habzsolásának, értékmentes kizsákmányolásának visszaszorítása, a tudatos (lelassuló és minőségorientált) fogyasztás, kevésbé a turista, sokkal inkább a helyi lakos életminőségének növelésére való törekvés (McKinsey, 2024). A trendek egyenes következménye a monolitikus turisztikai termékek diverzifikációjának, esetenként szimbiózisának felgyorsulása, a kereslet elvárásaihoz, a desztináció teherbíróképességéhez való igazodása. A folyamat nem tegnap kezdődött és nem is holnap fog lezárulni, továbbá termékenként eltérő dinamikájú (Irimiás et al., 2019).

A munka és a szabadidő természetének, illetve egymáshoz fűződő viszonyának formálódása, valamint az egészségmegőrzés felértékelődése az aktív kikapcsolódási formák felé irányítja a fejlett társadalmakat. Ebből következően a magyar nyelvű terminológiában „aktív turizmusnak” nevezett termékcsoportban is jól látható változások körvonalazódnak. Az alacsony belépési küszöbű (megfizethető, egyszerűen elérhető felszerelés, csekély energiaráfordítás) gyaloglás és a könnyebb túrák a mindennapok szabadidő-eltöltésének részévé válnak, a kerékpározás reneszánszát éli, az e-bike terjedésével használata demokratizálódik, immár szinte minden korosztály nyeregbe pattanhat, az inklúzió a legtöbb demográfiai csoportban erősödik, diszkrét elmozdulás észlelhető a hűvösebb éghajlatú desztinációk felé (coolcation), a szélesen értelmezett biztonság alapvető elvárássá válik (ATTA, 2024). Az aktív turizmus vonatkozásában bekövetkező változások diffúziója más turisztikai termékekben is egyre markánsabban észlelhető. Az aktivitás hordozta élmény- és jóllétnövelő faktor – kevés kivételtől eltekintve – az alapértelmezett turisztikai értékajánlat és helyi/térségi értéklánc részévé válik, a korábbi exkluzivitás valamelyest oldódik (lásd a Decathlon sportáruházlánc olcsóbb, saját márkás termékei), a digitalizációnak köszönhetően láthatóvá, elérhetővé, foglalhatóvá válnak a kapcsolódó szolgáltatások, napszak-, évszak- és desztinációváltásra, illetve bővülésre kerül sor.

Az aktív életmód a wellness economy egyik pillére, az emberi szervezet élményszerű fizikai terhelését biztosító termékek és szolgáltatások értékesítésére épülő ágazat sikerének egyik eredője a testileg és lelkileg egyaránt fitt társadalom. Az aktív kikapcsolódás a fenntartható fejlődési célokat (SDG), kiemelten az egészségmegőrzést, a zöld városokat és a felelős fogyasztást lokálisan, regionálisan és globálisan támogató, a turisztikai innovációs ökoszisztéma létrejöttét katalizáló tevékenység (Máhr et al., 2022; Tóth et al., 2024). A szabadidő aktív eltöltésének mint korunk létformájának a legkülönbözőbb turisztikai termékekbe való integrációja ontológiai értelemben azzal párosul, hogy az egyén a mindennapi térpályáiról letérve egy másik tér- és idődimenzióban, egy másik tevékenységkontextusban is megtapasztalhatja önmaga fizikai képességeit. A turizmus életformává válásával elkerülhetetlen a turisztikai termékek nyújtotta élmények bizonyos fokú kiüresedése, amely folyamatot az aktív tevékenységek jelentősen lassíthatják, így a rutin újra kihívássá válik (lásd autóbuszos városnézés–segway túra a városban). Még a jelentősebb aktivitást igénylő turisztikai termékek fogyasztása is lelki elszürküléshez vezethet, amely azonban kreatív módon újra a másság megélését eredményezheti. Mivel az egészség nem csupán biológiai állapot, hanem életfilozófia, a fizikai aktivitással átitatott turisztikai termékek igénybevétele az egészséges életmód ontológiai kiterjesztése, amelyben a cselekvő utazó önmagát újrateremtő aktor (Farkas – Raffay, 2022; Farkas, 2024). A testmozgás nem egyszerűen a turisztikai termékek kínálatát gazdagítja, hanem visszaadja az utazás eredeti jelentését, az emberi lét folyamatos tágítását és újrakeretezését a világban. A jelen tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az aktív kikapcsolódási formáknak a jobbára passzív (rutinszerű, élménydeficittel küzdő) időtöltést szolgáló turisztikai termékekbe való sikeres integrálódásáról.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero