A vizsgálatunk tárgyát képező tendenciákat szükséges valamilyen szempontrendszer alapján csoportosítani, hogy a mintázatok felismerésén keresztül átláthatóbbá váljon azok komplexitása és egymással történő interakciója. Ez történhet több ismérv szerint. A legegyszerűbb megközelítés (Pellešová, 2020) szerint elég lehet csupán a szektor két nagy stakeholder csoportja alapján megkülönböztetni a keresleti (a turistákat jellemző trendek: pl. változó fogyasztói magatartásformák) és a kínálati (a szolgáltatókat jellemző trendek: pl. közlekedési innovációkhoz kapcsolódó változások, OTA oldalak dominanciája) hatóerőket. Más szerzők (Smolčić, 2024) ugyanakkor a trendek hatásának időbeli terjedelmét hangsúlyozzák és ez alapján képeznek kategóriákat. Egy ilyen csoportosítás szerint megkülönböztethetünk évtizedeken át tartó, globális léptékű megatrendeket, amelyek lényegében egy idő után a piac mindennapjainak részévé válnak (pl. digitalizáció térhódítása, mely a jelenkori tendenciákat tekintve a jövőben gyakorlatilag állandósulni fog). A közepes időtávlatot érintő makrotrendek közé sorolhatjuk a teljesen szervezett (pl. buszos) nyaralások korábbi, időszakos hazai népszerűségét, hiszen az utóbbi időben függetlenebb és önálló szervezőképeséggel rendelkező utazók jellemzik a piacot (Harun – Ibrahim, 2024). Végül, a mikrotrendek olyan rövidebb távú – és gyakran kisebb embertömeget megmozgatni képes – folyamatok, amik egy aktuális piaci rést, vagy niche fogyasztói igényt elégítenek ki. Az elmúlt évek koreai mozgóképipar sikerei – különös tekintettel a Squid Game (a kevésbé elterjedt magyar címe szerint: Nyerd meg az életed) sorozatra, – az iparági szereplők és szakértők (Ramli – Rahman, 2021; Amadeus-Globetrender, 2024) szerint a koreai beutazó turizmus egyértelmű erősödését eredményezték. Kutatók (például: But, 2024) földrajzi oldalról közelítik meg a tendenciákat és az egész Földet érintő globális és lokális (vagy nemzeti) változásokról írnak, de egy középső lépcsőfokként közéjük ékelhetünk egy harmadik, akár egész kontinensekhez kötődő, regionális szintet. Ezen keretek ugyanakkor nem fedik le teljes mértékben a trendek palettáját, vagy kétpólusú dimenzióikkal túlságosan leszűkítik a csoportosítást. Mivel elemzésünk általános meta-jelleggel vizsgálja a témát, mindenképpen egy olyan, a legegyszerűbb esetben is legalább a makrokörnyezeti szintű hatásokat összefoglalni képes struktúrát érdemes alkalmazni, mely releváns kategorizálási lehetőséget biztosít. A PESTEL-elemzéstől valamelyest eltérő STEEP-analízis kritériumrendszere eleget tesz ezen előfeltételeknek. A módszertan használata elsősorban vállalatmenedzsment-elemzések esetében gyakori, ugyanakkor a turisztikai szektor dinamikájának értelmezésére is hatékony keretet adhat (Kachniewska, 2014; Kökény, 2019).

 

A modell gyakorlati átültetése és implementálása a következőek szerint valósult meg: az azonosítás és szintetizálás után az előbbiekben megismert dimenziók szerint rendeztük csoportokba a feltárt globális hatóerőket (Rekettye et al, 2016).