9.3.3. A hegyvidéki turizmus

A magashegységek – vélhetően a középkor táplálta, sárkányokkal, boszorkányokkal és különféle képzelt lényekkel színesített babonákkal és félelmekkel átitatva – nem tartoztak az útra kelők kedvenc terepei közé (Friedell, 1989). A több ezer méter magas, nehezen átjárható, hónapokon keresztül hófedte vagy sártól tocsogó vonulatok egészen a 19. századig a mobilitás legfőbb természeti akadályait képezték (Matthew, 1989). Az, hogy az Alpok csipkés gerinceinek, csillogó gleccsereinek, kéken fénylő tavainak szépségei a társadalom szabadidő-eltöltésében játsszanak szerepet, jóval a tengerpartok turizmusban betölthető funkciójának észlelése után került széleskörűen felismerésre. A folyamat katalizálásában kulcsfontosságú momentum volt a kortárs irodalom és festészet, Byron „Childe Harold zarándokútja” és „Manfred” című művei újra pozícionálták az addig oly annyira gyűlölt alpesi tájat és az angol utazók közkedvelt terepévé tették Itáliát, míg Segantini festményei néhány évtizeddel később egyenesen a rajongásig népszerűsítették az égig nyúló magaslatokba irányuló kirándulásokat (Michalkó, 2005). Többek között a divatos desztinációk elérése érdekében sorra nyitották az Alpokat átszelő, máig üzemelő, ikonikus vasútvonalakat (Semmering 1854, Gotthard 1882, Simplon 1906).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1385frmao_1167/#m1385frmao_1167 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1385frmao_1167/#m1385frmao_1167)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1385frmao_1167/#m1385frmao_1167)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

9.3. fénykép: Siklóernyős a Berni-Alpokban a Schilthorn-régióban

(a szerző felvétele, 2019)

 

A hegyvidéki turizmus elmúlt 100 éves fejlődésének leglátványosabb tényezője az aktivitás differenciáltságának és élményszerűségének növekedése (Mauri – Nava, 2021). A magas- és a középhegységek mellett a dombvidékek is bekerültek a hegyvidéki turizmus (mountain tourism) mint térspecifikus turisztikai termék fogalmi ernyője alá, amely egy még nagyobb halmaz, a természetközeli turizmus (nature-based tourism) integráns részének tekinthető (FAO/UNWTO 2023). A viszonylag könnyű, kijelölt útvonalakon megvalósuló gyalogtúrázás (hiking) mellett a valamivel nehezebb terepen zajló, komolyabb fizikai megpróbáltatást jelentő hegyi túrázás (trekking) képviseli az aktivitási szint növelését, míg a hegymászás (climbing) különböző modern változatai már nem csak kalanddá, hanem egyenesen a teljesítmény (össze)mérésére alkalmas sporttá avanzsálják a hegyvidéki turizmust. Egykor az arisztokrácia téli fényűzését biztosító síelés és azok centrumai (pl. St. Moritz, Innsbruck) is jelentősen átformálódtak, egyrészt az exkluzivitást a tömegesség váltotta, másrészt a klasszikus alpesi lesiklás (downhill) kibővült a sífutással (cross-country), a szabad síeléssel (freeride), a hódeszkázással (snowboard) és a helikopteres síeléssel (heliskiing). Amíg dédapáink rozoga kerékpárjaikkal legfeljebb akkor merészkedtek magasabb régiókba, ha le akarták rövidíteni az utat, korunk hegyikerékpárosai (mountain bike) teleszkópos felfüggesztésű, tárcsafékes, 12 sebességes járműveikkel kifejezetten a veszélyes terepeket keresik (az elektromos biciklik pedig jelentősen megkönnyítik a felfelé vezető út megtételét). A vizek szerelmesei a magashegységekben is megtalálják a kihívásokkal teli aktivitásokat, a nagyesésű, erős sodrású, zuhatagos folyókra merészkedők a meder sajátosságaitól függően raftingolhatnak vagy kajakozhatnak, de gyalogszerrel is bebarangolhatják az adott szakaszt, ha ezt döntően a vízben teszik, akkor canyoning, ha a sziklafalba mélyített elemeken, akkor via ferrata. Azok számára, akiknek a földfelszín túl stabil, a siklóernyőzés (paragliding), a sárkányrepülés (hang gliding), a kötél- és a bázisugrás (bungee base jumping), a denevérrepülés (wingsuiting) és a hőlégballonozás (hot air ballooning) emelheti az adrenalin szintjét (9.3. fénykép).

Tartalomjegyzék

• Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • 1. A kötet célja
  • 2. Az aktív, öko- és regeneratív turizmus mint rendszerszintű kihívás és lehetőség
  • 3. A kötet felépítése
• chevron_rightFogalmi és elméleti keretek
  • chevron_right1. Újratervezés az aktív turizmusban – feltörekvő trendek és jövőbeli perspektívák
    • 1.1. Absztrakt
    • 1.2. Bevezetés: a globális turizmus és a tendenciák megismerésének jelentősége
    • 1.3. Jelentősebb trendek a Covid-19 pandémia előtt
    • chevron_right1.4. A turisztikai szektor aktuális irányvonalai
      • 1.4.1. A társadalmi dimenzió tendenciái
      • 1.4.2. A technológiai dimenzió tendenciái
      • 1.4.3. A gazdasági dimenzió tendenciái
      • 1.4.4. A környezeti dimenzió tendenciái
      • 1.4.5. A politikai-szabályozói dimenzió tendenciái
    • 1.5. A feltárt trendek értelmezése az aktív turizmus szempontjából
    • 1.6. Összefoglalás
    • 1.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right2. Turizmusformák metszéspontjai: az aktív turizmus regeneratív ereje
    • 2.1. Absztrakt
    • 2.2. Bevezetés
    • 2.3. A turizmus mint társadalmi-ökológiai rendszer
    • 2.4. Fogalmi térkép: az aktív, öko-, lassú (slow) és regeneratív turizmus metszéspontjai
    • 2.5. Az aktív turizmus mint cél és eszköz
    • chevron_right2.6. Jó gyakorlatok
      • 2.6.1. Via Transilvanica – közösségi útépítés Romániában
      • 2.6.2. Rota Vicentina
    • 2.7. Összefoglalás
    • 2.8. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA kínálat fenntarthatósági és innovációs dimenziói
  • chevron_right3. Ökoszálláshelyek a fenntartható aktív turizmusban
    • 3.1. Absztrakt
    • 3.2. Bevezetés
    • chevron_right3.3. Ökoszálláshelyek és ökokempingek
      • 3.3.1. Meghatározások és jellemzők
      • 3.3.2. Tervezés és működés
      • 3.3.3. Tanúsítványok
    • chevron_right3.4. Többfunkciós ökoszálláshelyek: edukációs tér, élménybázis és közösségi kapcsolódás
      • 3.4.1. Edukációs dimenzió
      • 3.4.2. Jó gyakorlat edukációközpontú ökoszálláshelyek tekintetében
      • 3.4.3. Többdimenziós élménytér
      • 3.4.4. Jó gyakorlat élményorientált ökoszálláshelyek tekintetében
      • 3.4.5. Kapcsolódás a helyi közösséghez
    • chevron_right3.5. Ökoszálláshelyek együttműködései
      • 3.5.1. Együttműködési keretek
      • 3.5.2. Az együttműködés előnyei és hátrányai
    • 3.6. Összefoglalás
    • 3.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. Turisztikai infrastruktúra és látogatói terek fenntarthatósága nemzetközi és hazai példák alapján
    • 4.1. Absztrakt
    • 4.2. Bevezetés
    • 4.3. Látogatóközpontok, tanösvények tervezése
    • 4.4. A fenntarthatóság négy dimenziójának egyensúlya
    • chevron_right4.5. Esettanulmány: a Watt-tenger Látogatóközpontja
      • 4.5.1. A látogatóközpont innovatív szerepvállalása
      • 4.5.2. Fenntarthatósági dimenziók és kihívások
      • 4.5.3. Mesterséges intelligencia a tartalomgyártásban és ügyfélkapcsolatokban
      • 4.5.4. Befogadás és társadalmi integráció
    • 4.6. Összefoglalás
    • 4.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right5. Digitális és társadalmi innovációk a fenntartható turizmusban – Intelligens térhasználat
    • 5.1. Absztrakt
    • 5.2. Bevezetés
    • 5.3. Az intelligens térhasználat kialakítása
    • chevron_right5.4. Kulcsproblémák és kihívások az intelligens térhasználatban
      • 5.4.1. A dizájneszközök egyoldalú alkalmazása
      • 5.4.2. Az adatvezérelt megoldások dilemmái
      • 5.4.3. A túlturizmus (overtourism) kérdései
      • 5.4.4. Technológiai egyenlőtlenségek
      • 5.4.5. Viselkedésformálás és nudging etikai kérdései
      • 5.4.6. Esetpélda: Befolyásolhatja-e a járda színe, hogy a turisták mennyit sétálnak a városban?
      • 5.4.7. A közösségi részvétel lehetőségei és korlátai
      • 5.4.8. Esetpélda: A helyi közösség bevonása a turizmus szabályozása érdekében
      • 5.4.9. Természeti-társadalmi kontra gazdasági fenntarthatóság
    • 5.5. Konklúzió
    • 5.6. Felhasznált irodalom
• chevron_rightKözösségi és táji beágyazottság
  • chevron_right6. Közösségi részvétel és vonzerőintegráció: az aktív turizmus új logikája
    • 6.1. Absztrakt
    • 6.2. Bevezetés
    • 6.3. Aktív turizmus és társadalmi reziliencia
    • 6.4. A közösségi tulajdon és társadalmi vállalkozások szerepe az aktív turizmusban
    • chevron_right6.5. A hagyományos turisztikai attrakciók nyitása az aktív turizmus felé
      • 6.5.1. Tematikus ösvények és túrák
      • 6.5.2. Kerékpáros és e-bike kapcsolatok a hagyományos attrakciók körül
      • 6.5.3. Kalandturisztikai elemek a kulturális attrakciók környezetében
      • 6.5.4. A testi aktivitás és a wellness kombinációja, a gyógyító tájak integrált turisztikai modellje
      • 6.5.5. Aktív turisztikai rendezvények és versenyek a hagyományos attrakciók közelében
    • 6.6. Összefoglalás
    • 6.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right7. Túraútvonalak tervezése élményígéretek és természetvédelem egyensúlyában
    • 7.1. Absztrakt
    • 7.2. Bevezetés
    • 7.3. A tervszerű gyaloglás mint szabadidős tevékenység és más aktív turizmusformák támogatása
    • 7.4. A természetjárás nemzetközi kapcsolódásai
    • 7.5. Összefoglalás
    • 7.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right8. Fókuszban a fenntarthatóság és életminőség: élménymenedzsment és életminőségalapú termékfejlesztés stratégiai szemlélete ausztriai példák alapján
    • 8.1. Absztrakt
    • 8.2. Bevezetés
    • chevron_right8.3. Osztrák mestertervek: jó gyakorlatok a regeneratív megközelítésű stratégiai tervezés területén Linz város és Burgenland tartomány példái alapján
      • 8.3.1. Linz desztinációs stratégiájának fejlődése
      • 8.3.2. A regeneratív városi turizmus koncepciója: a kiegyensúlyozott turizmus rendszerszemlélete
      • 8.3.3. A kiegyensúlyozott és regeneratív turizmus koncepcionális alapjai
      • 8.3.4. A burgenlandi fenntarthatósági folyamat és az élménytéralapú desztinációmenedzsment modellje
      • 8.3.5. A paradigmaváltás és az új szemléleti keret
      • 8.3.6. A burgenlandi transzformációs folyamat
      • 8.3.7. Innovációk és jó gyakorlatok Burgenlandból
    • 8.4. Összefoglalás, következtetések
    • 8.5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightJövőálló turizmusformák és nemzetközi példák
  • chevron_right9. Az aktív kikapcsolódás integrációja a térspecifikus turisztikai termékekbe
    • 9.1. Absztrakt
    • 9.2. Bevezetés
    • chevron_right9.3. A térspecifikus turisztikai termékek az aktív kikapcsolódás tükrében
      • 9.3.1. A vízparti üdülés
      • 9.3.2. A városlátogatás
      • 9.3.3. A hegyvidéki turizmus
    • 9.4. Összefoglalás
    • 9.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right10. Határok nélkül: digitális nomádok az aktív turizmus élvonalában
    • 10.1. Absztrakt
    • 10.2. Bevezetés
    • chevron_right10.3. A digitális nomadizmus jelentősége az aktív turizmusban
      • 10.3.1. Aktív élmények keresése a digitális nomadizmusban
      • 10.3.2. Az aktív turizmus mint életstílus
    • chevron_right10.4. A digitális nomadizmus dimenziói az aktív turizmusban
      • 10.4.1. A digitális nomádok aktív turisztikai részvételének hármas keretrendszere
      • 10.4.2. Taghazout, egy új típusú tengerparti paradigma
      • 10.4.3. Vendégből tulajdonos: közösségi finanszírozás a síturizmusban
    • 10.5. Tanulságok kiterjesztése és javaslatok
    • 10.6. Összegzés
    • 10.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right11. Turisztikai szinergiák a Hernád-völgyben, fókuszban a csapatépítő programok jelentősége
    • 11.1. Absztrakt
    • 11.2. Bevezetés
    • chevron_right11.3. Az eset bemutatása - Helyszín és kontextus
      • 11.3.1. Szereplők és érintettek
      • 11.3.2. Módszertan
      • 11.3.3. Probléma / kihívás
      • 11.3.4. Beavatkozás / megoldás
      • 11.3.5. Eredmények
    • 11.4. Összegzés
    • 11.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right12. Régészeti örökség és aktív turizmus a tematikus útvonalakon
    • 12.1. Absztrakt
    • 12.2. Bevezetés
    • 12.3. Középkori Templomok Útja
    • 12.4. Túravezetés a gyakorlatban
    • 12.5. Összegzés
    • 12.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right13. Petra, Jordánia: Esettanulmány a filmturizmus és az aktív turizmus kölcsönhatásáról
    • 13.1. Absztrakt
    • 13.2. Bevezetés
    • chevron_right13.3. Az eset bemutatása – Indiana Jones és a sivatagi futóverseny
      • 13.3.1. Szereplők és érintettek
      • 13.3.2. Probléma/kihívás
      • 13.3.3. Verseny leírása
      • 13.3.4. Tanulságok és reflexió
    • 13.4. Összegzés
    • 13.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right14. Péliföldszentkereszt: egy vallási központ és aktív turisztikai tér újraértelmezése
    • 14.1. Absztrakt
    • 14.2. Bevezetés
    • chevron_right14.3. Az eset bemutatása
      • 14.3.1. Helyszín és kontextus
      • 14.3.2. Szereplők és érintettek
      • 14.3.3. Probléma, kihívás
      • 14.3.4. Fejlesztések, bevatkozások, megoldások
      • 14.3.5. Eredmények
    • 14.4. Tanulságok és reflexió
    • 14.5. Összegzés
    • 14.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right15. Múzeum két keréken – A Ludwig Múzeum és a kortárs köztér felfedezése fenntartható módon
    • 15.1. Absztrakt
    • 15.2. Bevezetés
    • chevron_right15.3. Az eset bemutatása
      • 15.3.1. Helyszín és kontextus
      • 15.3.2. Szereplők és érintettek
      • 15.3.3. Problémafelvetés és kihívás
      • 15.3.4. Beavatkozás: a program megvalósítása
      • 15.3.5. Értékelés és hatás
      • 15.3.6. Átváltható tanulságok
    • 15.4. Összegzés
    • 15.5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightGazdasági fenntarthatóság az aktív turizmusban
  • chevron_right16. Az aktív turizmus gazdasági vonatkozásai – nemzetközi jó gyakorlatok, javaslatok
    • 16.1. Absztrakt
    • 16.2. Bevezetés
    • 16.3. A gazdasági fenntarthatóság alapjai az aktív turizmusban
    • 16.4. Az üzleti modellezés szerepe
    • 16.5. Gazdasági életképesség és fenntarthatóság
    • 16.6. Közösségi és gazdasági multiplikátor hatások
    • 16.7. Díjmentes kontra fizetős modellek – gazdasági megfontolások
    • 16.8. A díjmentes és fizetős modellek gazdasági logikája és fenntarthatósági dilemmái
    • 16.9. Működő és bezárt létesítmények finanszírozási háttere
    • 16.10. Pénzügyi eszközök és támogatási formák az aktív turizmusban
    • 16.11. Összefoglalás és konklúzió
    • 16.12. Felhasznált irodalom
  • chevron_right17. Fesztiválok, a vidékfejlesztés motorjai
    • 17.1. Absztrakt
    • 17.2. Bevezetés
    • 17.3. Az eset bemutatása
    • 17.4. Szereplők és érintettek
    • 17.5. Probléma / kihívás
    • 17.6. Beavatkozás / megoldás és az aktív turizmus szerepe a fenntarthatóság három pillérében
    • 17.7. Eredmények
    • 17.8. Tanulságok és reflexió
    • 17.9. Összegzés
    • 17.10. Felhasznált irodalom
  • chevron_right18. A mennyiségtől a minőségig: klímaadaptív, adatvezérelt desztinációirányítás a tömegturizmus kezelésére
    • 18.1. Absztrakt
    • 18.2. Bevezetés
    • 18.3. A fenntartható turizmusirányítás fogalmi kerete
    • chevron_right18.4. Tömegturizmus és fenntarthatóság
      • 18.4.1. A tömegturizmus a klímaváltozás árnyékában
      • 18.4.2. GSTC válaszok a tömegturizmus kezelésére
    • 18.5. A Jövő Turizmusa Koalíció – 13 irányelv a fenntartható menedzsmentért
    • 18.6. Miskolc újrapozicionálása az Ehető erdő koncepció mentén – nagyvárosi fenntartható turizmus, négyévszakos hegyvidéki élményre hangolva
    • 18.7. GoGreen Sárvár – játékos, adatvezérelt „zöld” élmény-ökoszisztéma egy fürdővárosban
    • chevron_right18.8. Alkalmazási és transzferkeretek a fenntartható desztinációirányításban
      • 18.8.1. Gyakorlati kompetenciák és módszertani tanulási eredmények
      • 18.8.2. Turisztikai ágazatok közötti horizontális integráció és transzferlehetőségek
    • 18.9. Összefoglalás
    • 18.10. Felhasznált irodalom:
  • chevron_right19. Regeneratív megoldások a turizmusban – aktívan egy jobb világ felé
    • 19.1. Absztrakt
    • 19.2. Bevezetés
    • chevron_right19.3. A fenntarthatótól a regeneratív szemléletig
      • 19.3.1. Fenntartható turizmus
      • 19.3.2. Regeneratív turizmus – egy lényegi paradigmaváltás
    • chevron_right19.4. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok
      • 19.4.1. Ausztria
      • 19.4.2. Global Destination Sustainability – Anglia
      • 19.4.3. Új-Zéland
      • 19.4.4. UNESCO Bioszféra – Svájc
      • 19.4.5. Costa Rica
      • 19.4.6. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
    • 19.5. Összegzés
    • 19.6. Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//