Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

9.5. Felhasznált irodalom

Abduljabbar, R. L., Liyanage, S., & Dia, H. (2021). The role of micro-mobility in shaping sustainable cities: A systematic literature review. Transportation Research Part D: Transport and Environment, 92, 102734.
ATTA (2024). Adventure Travel Industry Snapshot: State of the Adventure Travel Industry. Adventure Travel Trade Association. https://membres.aventurequebec.ca/app/uploads/2025/02/2024-Adventure-Travel-Industry-Snapshot.pdf Letöltés ideje: 2025.10.31.
Casais, B. – Sousa, B. (2020). Heterogeneity of motivations and conflicts in pilgrim-to-pilgrim interaction: A research on the way of Saint James. Tourism Management Perspectives, 36, 100748. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100748
FAO/UNWTO (2023). Understanding and Quantifying Mountain Tourism. Food and Agriculture Organization of the United Nations and World Tourism Organization, Rome/Madrid. https://doi.org/10.18111/9789284424023.
Farkas, J. (2024). Az egzisztenciális fogyatékosság jelentésvilága – Látogatás létezésünk forrásvidékére a filozófia, az utazástudomány és az akadálymentesség kontextusában. L’Harmattan, Budapest.
Farkas, J. – Raffay, Z. (2022). Az utazás, a hálózatosodás és az akadálymentesség kontextusai az életfilozófia, illetve a buddhista bölcselet tükrében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 7(2), 83–99. http://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.02.06
Friedell, E. (1989). Az újkori kultúra története I: középkor, pestis, misztika. Holnap Kiadó, Budapest.
Gyömrei, S. (1936). Az utazási kedv története. Gergely R., Budapest
Haukeland, J. V., Fredman, P., Tyrväinen, L., Siegrist, D., & Lindberg, K. (2023). Prospects for nature-based tourism: identifying trends with commercial potential. Journal of Ecotourism, 1–18.
Irimiás, A., Jászberényi, M., & Michalkó, G. (2019). Az innováció szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. In: Irimiás, A., Jászberényi, M., & Michalkó, G. (szerk.) (2019). A turisztikai termékek innovatív fejlesztése (pp. 9–18). Akadémiai Kiadó, Budapest
Jennings, G. (ed.) (2007). Water-based tourism, sport, leisure, and recreation experiences. Elsevier, Oxford.
Lipson, S. M., Stewart, S., & Griffiths, S. (2020). Athleisure: A qualitative investigation of a multi-billion-dollar clothing trend. Body Image, 32(March), 5–13. https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2019.10.009
Máhr, T., Keller, K., & Birkner, Z. (2022). Innováció a turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Markos, B. – Kolacsek, A. (1961). Idegenforgalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Matthew, D. (1989). A középkori Európa atlasza. Helikon, Budapest.
Matthews, D., Cryer-Coupet, Q., & Degirmencioglu, N. (2021). I wear, therefore I am: investigating sneakerhead culture, social identity, and brand preference among men. Fashion and Textiles, 8(1), 1–13. https://doi.org/10.1186/s40691-020-00228-3
Mauri, C. – Nava, C. R. (2021). Do tourists experience boredom in mountain destinations?. Annals of Tourism Research, 89(July), 1–14. https://doi.org/10.1016/j.annals.2021.103213
McAlister, L. – Pessemier, E. (1982). Variety seeking behavior: An interdisciplinary review. Journal of Consumer Research, 9(3), 311–322.
McKinsey (2024). The evolving role of experiences in travel. Skift Research – McKinsey & Company. https://www.mckinsey.com/industries/travel/our-insights/the-evolving-role-of-experiences-in-travel#/ Letöltés ideje: 2025.10.31.
Michalkó G. 1999: A városi turizmus elmélete és gyakorlata. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest
Michalkó, G. (2005). Turizmusföldrajz és humánökológia – fejezetek a természet, a társadalom és az ember turizmushoz fűződő viszonyáról. Kodolányi János Főiskola – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest–Székesfehérvár.
Michalkó, G. (2012). Turizmológia – Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Michalkó, G. (2023). A turizmus esszenciája. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://mersz.hu/michalko-a-turizmus-esszenciaja-uj//
Murphy, S., Hill, T., McDonagh, P., & Flaherty, A. (2023). Mundane emotions: Losing yourself in boredom, time and technology. Marketing Theory, 23(2), 275–293.
O’Sullivan, G. A., Hanlon, C., Spaaij, R., & Westerbeek, H. (2017). Women’s activewear trends and drivers: A systematic review. Journal of Fashion Marketing and Management, 21(1), 2–15. https://doi.org/10.1108/JFMM-07-2015-0059
Obradović Strålman, S. – Tešin, A. (2025). Beyond the sand: exploring excitement and boredom in coastal vacations. Anatolia, 1-15. https://doi.org/10.1080/13032917.2025.2470734
Osóch, B. (2023). Selected forms of active tourism as a way of discovering the tourist attractions of the city of Szczecin. European Research Studies Journal, 26(4), 500–512.
Park, H. – Kincade, D. H. (2010). Historical analysis of apparel marketer’s strategies: Evidence from a Nike case. Journal of Global Fashion Marketing, 1(3), 182–193. https://doi.org/10.1080/20932685.2010.10593070
Richards, G. (2013). Creativity and tourism in the city. Current Issues in Tourism, 17(2), 119–144. https://doi.org/10.1080/13683500.2013.783794
Tóth, Cs., Fehérvölgyi, B., Kovács, Z., & Háry, A. (2024). Az innovációs ökoszisztémák ágazati sajátosságai és osztályozásának lehetőségei. Közgazdasági Szemle, 71(9), 57–987. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2024.9.957
Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave