Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


10.2. Bevezetés

A digitális nomádok az utóbbi években nemcsak mint a világot bejáró, hipermobil távmunkások váltak ismertté, hanem mint olyan életstílus-formálók is, akik az utazásaikat gyakran mélyebb önismereti és fizikai kihívásokkal ötvözik (Xiao – Lutz, 2025). Életmódjuk egyik alapvető mozgatórugója a folyamatos élménykeresés, új helyek, közösségek, életérzések és kihívások felfedezése, amelyek egyszerre szolgálják az egyéni fejlődést, a mentális egyensúlyt és a testi jóllétet (Orel, 2023). Ez az új, értékalapú utazási attitűd egyre hangsúlyosabb szerepet játszik az aktív turizmus formálásában. E fejezet célja annak bemutatása, hogyan alakítja át a digitális nomád életforma az aktív turizmus keretrendszerét, és milyen turisztikai innovációkat inspirál. Az elemzés három dimenzió mentén vizsgálja a digitális nomádok részvételét az aktív turizmusban: tevékenységvezérelt, desztinációvezérelt és közösségvezérelt részvétel mentén, amelyek jól tükrözik a digitális nomádok aktív turizmusba való bekapcsolódásának fő belépési pontjait. Egyeseket a sportos életmód (tevékenység), másokat a különleges helyszínek (desztináció), míg sokakat más digitális nomádok jelenléte (közösség) motivál az utazásra. Ezek a dimenziók nem kizárólagos kategóriák, hanem egymást átfedő, gyakran kombinált motivációs mintázatok, amelyek termékfejlesztési lehetőségeket kínálnak a desztinációk számára. A fejezet két digitális nomádok által inspirált kezdeményezést mutat be esettanulmányként, amelyek azt is szemléltetik, hogy számukra az aktív turizmusban való részvétel nemcsak a fizikai aktivitásról szól, hanem transzformatív élményekről, életmódváltásról és közösségi beágyazottságról is. Ezáltal a digitális nomádok kedvező irányba ösztönözhetik az aktív turizmus alakulását fenntartható, közösségi alapú és hosszútávon értékálló termékfejlesztésekkel. Az első eset, a marokkói Taghazout példája a tengerparti aktív turizmus újszerű megközelítését mutatja be, míg a második integrált eset, a svájci Frilingue és a bolgár Semkovo coliving projektek alapján ismerteti az alternatív finanszírozás és vendégek tulajdonosi részvételének innovatív lehetőségeit elsősorban a szezonális, téli sportokra épülő desztinációkban.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave