Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


10.3. A digitális nomadizmus jelentősége az aktív turizmusban

Miközben Makimoto és Manners eredeti meghatározásában még csak a technológiai és információs munkát végző alkalmazottak mobilitására fókuszált (Makimoto – Manners, 1997), addig a likvid modernitás szemléletében a digitális nomadizmus a mobil elit egészének holisztikus életstílusát jelöli (Bauman, 2013). A globalizációs folyamatok, mint a hipermobilitás és a digitalizáció, a neoliberális értékrendszer terjedésével párhuzamos individualizmus térnyerése, az állandósult geopolitikai bizonytalanság és a gazdasági instabilitás mind szerepet játszanak abban, hogy egyre többen próbálják ki ezt a helyfüggetlen életstílust (Cook, 2023). A pandémia időszakában látványosan felgyorsult a digitális nomádok számának növekedése azáltal, hogy egyrészt ebben az időszakban nagyobb hangsúlyt kapott a mentális egészség, másrészt a bevezetett „Work From Anywhere” munkarendszerek kibővítették e létforma kipróbálásának terét (De Almeida et al., 2021), megerősítve annak turisztikai desztinációs szerepét. Az amerikai digitális nomádok száma például másfélszeresére, 7,3 millióról 18,1 millió főre nőtt 2019 és 2024 között (MBO Partners, 2024). Ez a tanulmány az alábbi értelmezésben használja a digitális nomád kifejezést: olyan neonomád identitással rendelkező életmód-mobilitási formát követő csoport, akik az utazást életformaként választják, és egy-egy desztinációban posztmodern turistaként viselkednek, keverve a szabadidőt az online távmunkával (Pfening, 2023). A digitális nomadizmus interdiszciplináris jelenség, értelmezhető mint mobilitási forma, munkastílus, életstílus, kulturális és technológiai lehetőség (Orel, 2023), gazdasági modell (Hannonen, 2020), de ebben a tanulmányban turisztikai erőforrásként való szerepét emeltük ki. Ugyanis egyre több turisztikai szolgáltató és célterület ismeri fel, hogy ez a célcsoport új típusú szolgáltatásokat igényel, nemcsak szállást és internetet, hanem élményekkel teli, közösségi és aktív életformát támogató környezetet.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave