Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


10.3.2. Az aktív turizmus mint életstílus

Amellett, hogy sok digitális nomád az aktív turistákra jellemző természetjárásra koncentrál, életmódjuknak már eleve sokszor része a rendszeres sporttevékenység, amelyet egy új, egészséges életmódot magába foglaló viselkedési háló részeként űznek. Legyen szó szörfözésről, síelésről, futásról, jógáról vagy más aktív tevékenységről, ezek az élmények nemcsak a testi egészségüket támogatják, hanem eudaimonikus célokat (egyéni fejlődés, jóllét) is szolgálnak, amellett, hogy segítenek strukturálni a napirendjüket, akár korán reggel, vagy két intenzív produktív munkasprint között kerül rájuk sor. A digitális nomádok gyakran számolnak be arról, hogy például a reggeli edzés megelégedéssel és azzal a tudattal tölti el őket, hogy ma már tettek valamit az egészségükért, az életükért és céljaikért, így utána bűntudat nélkül, büszkén léphetnek be a coworking irodába dolgozni (Woldoff – Litchfield, 2021). A legfrissebb felmérések szerint a digitális nomádok között a férfiak leginkább a fitnesz (49%), természetjárás (48%) és futás (29%) formájában élik ki a sportszenvedélyeiket, míg a nők a természetjárás (51%) és fitnesz (40%) mellett nagy arányban kedvelik a jógát is (44%) (Nomads.com, 2025).
A hobbiszerű sportolás mellett ugyanakkor sok digitális nomád tudatosan keresi az olyan bakancslistás próbatételeket, amelyek elérésével életre szóló élményeket és kiemelkedő sportteljesítménnyel járó megbecsülést szerezhetnek (pl. bakancsos túra egyedül, vulkánmászás a napfelkeltében, szafari) (Hernholm, 2025). Ezeknek a megpróbáltatásoknak sokszor az is a célja, hogy túlmutassanak a mobil elit által megszokott komfortzónán, és ezáltal adjanak lehetőséget maguknak a személyiségformálásra, a mentális és fizikai edzésre. Így nem csupán alkalmi fizikai kihívásokról van szó, hanem rítusokról, amelyek segítenek újraértékelni az egyén viszonyát a megszokáshoz, kényelemhez és önmegtartóztatáshoz. Ilyenek lehetnek a többnapos böjtök, a Wim Hof-jégfürdők, vagy akár az olyan versenyek, mint az Ironman, az Oceanman vagy a Spartan, amelyeket gyakran kombinálnak az előbbiekben ismertetett digitális méregtelenítéssel, hiszen a digitális világ teljes kizárásával, akár hetekre való elvonulással (retreat) keresik a mentális megtisztulást (Naraine, 2025). Ezek az önként vállalt kihívások nem csupán izgalmas kalandok, hanem mély belső átalakulások katalizátorai is. A fájdalmon, nehézségen és lemondáson keresztül jutnak el ahhoz az állapothoz, ahol valódi önreflexió történik, és ahol a digitális nomád életforma nemcsak a szabadságról, hanem az önfegyelemről és a tudatos életépítésről (lifestyle design) is szól.
A digitális nomádok aktív életviteli gyakorlatai számos desztinációban turisztikai kínálati innovációkat eredményeztek, amelyeket a következő alfejezet egy hármas keretrendszerben foglal össze. A keretrendszerből négy nemzetközi jó példát tárgyalunk, amelyek inspirációként szolgálnak a hazai turizmusfejlesztés döntéshozói és a turisztikai szolgáltatók számára.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave