Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


1.4.1. A társadalmi dimenzió tendenciái

A turizmushoz kapcsolódó társadalmi jellegű trendek lényegében megfeleltethetők a korábban bemutatott stakeholder-szempontoknak, valamint a STEEP-analízis társadalmi dimenziójának. Ebbe a kategóriába elsősorban a demográfiai jellemzők és a fogyasztói preferenciák tartoznak, változások és minden, a turisták attitűdjét jellemző újítás is. Az előbbi felsorolásból következtethetünk a fejezet megírásához beazonosított trendek számosságára és jelentőségére is. A vizsgált tanulmányok (But, 2024; Smolčić, 2024; GD Consulting, 2025b; WEF, 2025) erőteljes generációs izolációról számolnak be, és fontos demográfiai változásokra hívják fel a figyelmet. A baby boomer (tehát az 1965 előtt születettek) generáció pihenésre vágyik, célcsoportként való megjelenésükre az ún. silver economy kifejezést is használhatjuk. Ezzel szemben az Y (millennial) és a Z generáció (1980 és 2015 között születettek) tagjai radikálisan más álláspontot képviselnek: digitálisan vezérelt, élményalapú utazást terveznek, elsődleges inspiráció forrásuk az utóbbi években a TikTok, és más videómegosztó platformok. Paradox módon ők keresik a digitális detox lehetőségeit is: a technológiai telítettségre válaszul növekszik az igény az „analóg” élményekre (pl. vintage kamerák) és a technológiamentes övezetekre (GD Consulting, 2023). Az előbb említett ellentétnek egyfajta feloldozása a multigenerációs utazások erősödő megjelenése, ahol egy család több nemzedéke is egyszerre van jelen (Booking.com, 2025; GD Consulting, 2025a). Ázsia demográfiai szempontból küldő- és fogadópiacként is növekvő befolyással rendelkezik: 2030-ra a nemzetközi utazások negyedét az indiai-kínai középosztály adhatja (UN Tourism, 2024; ETC, 2025), eközben az egzotikus ázsiai desztinációk (Japán, Vietnám) válnak népszerűbbé.
A 2020-as évek első éveit követő visszaépülés után soha nem látott erőre kapott a koncertturizmus (angolul: gig-tripping), de a filmek és sorozatok forgatási helyszíneinek felkeresése is állandósult utazási inspiráció lett (korábban Dél-Korea népszerűsége kapcsán utaltunk már erre) (Accor, 2025; Amadeus, 2025; ETC, 2025). Az angol pop-rock formáció, a Coldplay 2024-es budapesti triplakoncertje idején erőteljes keresleti tüske jelentkezett: az NTAK-adatok szerint harmadával ugrott meg a fővárosba érkező turisták száma (MTÜ, 2024). A koncertipar további fokozatos visszaépülésével a trend a közeljövőben folytatódni fog.
Szignifikáns változások mutatkoznak az utazási motivációk terén. Nő az egyedül utazó, új kapcsolatokra vágyó emberek száma, ami leginkább a virtuális társkereséstől való kiégésre adott reakcióként értelmezhető. Az idősebb generáció tagjai a globális bizonytalanságra válaszul a múltbéli, biztonságot jelentő élményeket és a „boldog békeidőket” keresik, gyakran gyermekkori emlékeik helyszínére visszatérve. A nosztalgia-turizmus ezen típusára New Heydays-ként hivatkoznak (Smolčić, 2024; Amadeus, 2025; GD Consulting, 2025b). A noctourism a klímaváltozás okozta nappali hőség eredményezte éjszakai turistaaktivitás, ami általában városnézést, csillagles túrákat takar (Booking.com, 2025; GD Consulting, 2025b). Különleges szegmensként – az eddigi fokozódó wellness tendenciák mellett – megjelenik a férfiaknak szóló wellness és a mentális megújulást célzó transzformációs utazások (Accor, 2025; Efthimiou, 2025). A munka és nyaralás határainak elmosódásával létrejövő utazási formára a pandémia előtt workation-ként hivatkoztunk, jelenleg viszont inkább a bleisure tourism kifejezés használata van elterjedőben (But, 2024; Smolčić, 2024; ETC, 2025). A mesterséges intelligencia (MI) előretörésével paradox módon a személyes, emberi kiszolgálás válik az egyik legnagyobb luxussá. Habár a technológia a hatékonyságot növeli, az empátiát igénylő helyzetekben az emberi jelenlét felértékelődik (WEF, 2025; UN Tourism, 2025b).
Napjaink turizmusának egyik legégetőbb kérdése a túlturizmus, annak kiváltó tényezői és a problémák mielőbbi kezelése. A jelenség már a 2019-es rekordév idején is általánosan elterjedt fogalomnak minősült. A téma aktualitását jól mutatja, hogy a most tárgyalt fogalmakat a STEEP- elemzésünk több pontján is érintjül. A helyiek és látogatók viszonya kulcsfontosságú a dilemma kezelésében, a turizmus társadalmi értelemben vett fenntarthatóságának kulcsa a helyi lakosság elfogadása („social license to operate"). A fókusz a mennyiségi turizmusról a minőségi (slow travel), a lokális értékeket tisztelő „vágyott vendég” (desired guest) koncepcióra, és a helyiek által is élhető desztinációkra helyeződik át (GD Consulting, 2023; ETC, 2025; WEF, 2025). Igaz, ez a folyamat még gyerekcipőben jár, az elmúlt években számos jel mutatott az utazók okozta feszültségek feloldásának szükségességére (pl. barcelonai turistaellenes tüntetések). A zsúfoltság elkerülése érdekében felértékelődnek a tágas helyszínek, autentikus élmények és a helyi kultúra mélyebb megismerése (ETC, 2025). Az aktív turizmus időszerűsége is ezen megatrendekhez igazodik, mint azoknak egyfajta perspektívája: fizikai és szellemi mozgáshoz kapcsolódó elköteleződésen felül magába foglalja a fenntarthatóbb fogyasztói attitűdök általánossá válását, és az előbbiekben említett, a lokális kultúra megőrzésének eszmeiségét (WEF, 2025).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave