Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

10.4.3. Vendégből tulajdonos: közösségi finanszírozás a síturizmusban

A digitális nomád életstílus elterjedésével egyre több térség ismeri fel, hogy a digitális nomád mobilitás nem csupán egyéni életstílus, hanem gazdasági és területfejlesztési lehetőség is. Ennek eredményeképpen, a digitális nomád-barát desztinációk élvonalába mára számos olyan térség is bekerült, amelyek alapvetően nem tartoznak a klasszikus turisztikai vonzásterületekhez. Európa első digitális nomád faluját például Madeirán, a kevésbé ismert Ponta do Sol településen alakították ki a regionális kormány és a Startup Madeira szervezet együttműködésének formájában (Turizmus.com, 2021). Ugyanakkor hasonló felülről szerveződő fejlesztésre nem minden desztinációban van erőforrás. E tekintetben kiemelkednek a téli sportokra épülő célterületek, ahol egyre több példát látunk innovatív, közösségi finanszírozási és fejlesztési modellek alkalmazására.

Mivel a hegyvidéki, téli sportokra épülő térségek gyakran szezonálisan működnek, hiszen a síszezon néhány hónapra korlátozódik, illetve a nyári időszak nem mindenhol kínál hasonló volumenű vonzerőt, a kihasználtság éves szinten alacsonyabb, mint a tengerparti vagy városi desztinációk esetében (Bauer et al., 2022). Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos, profitorientált beruházók gyakran kevésbé érdeklődnek az ilyen térségek iránt, mivel a megtérülési idő hosszabb, a kihasználtság ingadozó, és az éves nyereség nehezebben maximalizálható. További probléma, hogy a sípályák fejlesztése rendkívül tőkeigényes. Az új felvonók, hóágyúrendszerek kialakítása, az út- és közműépítés jelentős kormányzati forrásokat igényel, amely korlátozza az egyéb turisztikai szolgáltatásokra jutó beruházásokat. Mindezek az alternatív finanszírozási megoldások felé terelik a fejlesztési ötletek megvalósítóit (Bausch – Gartner, 2020).

A svájci Liddes településén található Frilingue Coliving (https://coliving.frilingue.ch/) volt az első olyan coliving kezdeményezés a világon, amely közösségi finanszírozással (crowdfunding) valósult meg. A projekt 2023 elején indult egy üresen álló szálloda épületének megvásárlásával, amit a nemzetközi digitális nomád közösség támogatásával újítottak fel és alakítottak át. A résztvevők nemcsak anyagilag járultak hozzá a megvalósításhoz, hanem sokan közülük ma is aktív tulajdonosként és vendégként térnek vissza. Az átalakítás során a digitális nomádok igényeire szabták a szállást megfizethető árazással, gyors internettel és jól felszerelt coworking terekkel. Emellett egy dedikált közösségi menedzsert (community manager) alkalmaztak, aki felel a közösségépítésért események szervezésével, a nemzetközi közeg megteremtésével és a természetközeli élmények (pl. síelés, túrázás), illetve az alpesi életstílus elemeinek beillesztésével. A Frilingue projekt legnagyobb innovációja, hogy a coliving szállást a közösség tagjai tulajdonolják, és közösen irányítják társtulajdonosok (co-owner) révén. Ez a tulajdonosi szemlélet azt eredményezi, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a tér állapotára, a közösségi normákra, a környezeti hatásokra. A működés középpontjában nem az extra profit, hanem a fenntartható, élhető és értékes élettér fenntartása áll.

Hasonló alulról szerveződő coliving projekt készül jelenleg Bulgáriában is a Semkovo hegyvidéki településen. Ez a kezdeményezés komplexebb hibrid modellt képvisel, ahol a lakások magántulajdonban vannak, míg a közösségi terek (pl. coworking, rendezvényhelyszín) egy közös szövetkezeti struktúra tulajdonát képezik. Ez a hibrid megoldás lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok egyszerre használják a tereket saját célra (életvitel, coworking, pihenés), miközben bérbe is adhatják egységeiket, és osztoznak a közösségi működtetés nyereségén, illetve az ingatlan értéknövekedésén. A jellemzően digitális nomád befektetők egyszerre lakástulajdonosok, közösségi részvényesek és vendégek, akik évente több hetet is ott töltenek. A közösségi modell ereje abban rejlik, hogy a projektet nem egyetlen beruházó irányítja, hanem a közösség tagjai határozzák meg a működés elveit, szabályait, a fejlesztések irányait, amely nemcsak mélyebb elköteleződést, hanem jobb vendégélményt, nagyobb rugalmasságot és értékállóbb működést biztosít.

A szerző szerint mindkét eset olyan turisztikai szemléletváltást tükröz, amelyben a vendég nemcsak fogyasztó, hanem érdekelt fél, társalapító és felelős közreműködő. A modell emellett számos újítást hoz, mivel javítja a turisztikai élmény minőségét, csökkenti a környezeti és infrastrukturális terhelést, és hosszútávon egyensúlyt teremt a közösségi és gazdasági érdekek között. Ebben az úgynevezett vendég-tulajdonosi rendszerben csökken a szolgáltatások pazarlása, nő a közösségért való felelősségvállalás, és a profitvárakozások is reálisabbá válnak, nem spekulatív, hanem értékteremtő alapokra épülnek. Ez az újszerű gondolkodásmód pedig már tovább gyűrűzik a digitális nomád szférán, és megjelenik a prémium családi turizmusban is. Egyik példája a főleg téli desztinációkban működő Familux Resorts szállodalánc, amely nemzetközi vendégkörét hívta meg befektetőként, akik így nemcsak exkluzív kedvezményeket és hozamot kapnak, hanem a fejlesztéseket véleményezhetik, és a márkaformálás részeseivé válhatnak. A modell értékei itt is a lojalitás, a közös értékteremtés, a hosszú távú partnerség, a különbség, hogy nem digitális nomádok, hanem családok, törzsvendégek válnak tulajdonossá. Látható tehát, hogy a téli turizmusra épülő közösségi finanszírozási modellek nemcsak hiánypótlók, hanem rendszerszintű újításokat hordoznak. A termékfejlesztésben pedig a digitális nomádok inspirációs erőforrásként szolgálnak az aktív turizmus egész ökoszisztémája számára.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero