Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

10.6. Összegzés

A digitális nomádok az aktív turizmus iránti kereslet egyik legdinamikusabb csoportját alkotják, és jelenlétük, valamint aktivitásaik egyre inkább formálják az aktív turisztikai keresletet és a desztinációk kínálatát. A keresleti oldalon egy olyan aktív turisztikai paradigmaváltás bontakozik ki a szabadidő, a munka, az önismereti igény találkozásából, amely a fizikai élmények mellett a közösségi élményt és a személyes transzformációt is a turisztikai termék szerves részévé teszi. Ezek az élmények lehetőséget biztosítanak a mindennapi rutin és a modern élet gyors tempójából való kilépésre, a személyes kihívások és kompetenciák próbatételére, valamint hasonló gondolkodású közösséggel való kapcsolódásra. A szerző saját fejlesztésű háromdimenziós keretrendszere – tevékenység-, desztináció- és közösségvezérelt aktív turizmus – támogatja e komplexitás értelmezését, és szemlélteti, hogyan alakul át a klasszikus turisztikai kínálat a digitális nomád igények hatására. A kiemelt Taghazout esettanulmány rávilágít, hogyan képes a közösségi és tudatos élménykeresés újraértelmezni a tengerparti élményt. A Frilingue és Semkovo példák pedig azt bizonyítják, hogy a vendégek tulajdonosi szerepbe emelése nemcsak finanszírozási eszköz, hanem szemléletformáló innováció is, amely a turizmust hosszabb távon fenntarthatóbb, értékalapúbb pályára terelheti. Az esetek közötti kapcsolat nem csupán tematikus, hanem koncepcionális, azaz hogyan lehet alulról szerveződő közösségekkel újszerű kínálatot teremteni.

A tanulmány egyik tanulsága, hogy a digitális nomádok nem csak az aktív turizmus résztvevői, hanem újraformálói is. Mint előfutárok inspirációs erőforrásként szolgálnak az aktív turizmus számára. Másrészt kiemelkedő üzenet a desztinációk és szolgáltatók számára a közösségi menedzsment szerepe, amellyel a résztvevők együtt teremtik meg a desztináció élményértékét, mert a hely maga válik közösséggé. Ez megerősíti a harmadik tanulságot, miszerint a jövő aktív turizmusa ne a természeti környezet kihasználásáról szóljon, hanem arról, hogy milyen mélységben képes hozzájárulni az a látogató életének újraformálásához, és milyen mértékben tudja aktivizálni a helyi közösséget mint befogadó partnert. Az aktív és transzformatív turizmus összekapcsolásában rejlik a jövő aktív turizmusfejlesztési stratégiáinak kihívása, amelyet tudományos kutatásokkal érdemes tovább mélyíteni. A gyakorló szakemberek és kormányzati döntéshozók számára több javaslat is megfogalmazásra került a pop-up desztinációk, közösségi menedzserképzés, vendég-tulajdonosi rendszerek ösztönzése és digitális nomád zónák infrastruktúra-fejlesztése kapcsán. Zárásként Tim Ferriss (2007) gondolatát idézem: ”Reality is negotiable ... all rules can be bent or broken” (p. 14.), vagyis a valóság alakítható, minden szabály hajlítható vagy akár felülírható. E szellemiség jegyében az aktív turizmus sem tekinthető statikus rendszernek, szabályai újraírhatóak, és a digitális nomádok ezt már el is kezdték.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero