A csapatépítés fogalma az 1980-as évektől kezdve fokozatosan vált elterjedtté a humánerőforrás-fejlesztés és a szervezetfejlesztés területén, majd a 2000-es évektől a turizmusban is önálló termékként jelent meg. A csapatépítő tréningek célja, hogy a résztvevők közötti együttműködést, kommunikációt és problémamegoldó készséget fejlesszék élményalapú, közösségi programokon keresztül (Szatmári, 2018). A turizmusban a csapatépítés a szabadidő- és élményturizmus, illetve a rekreációs turizmus határterületén helyezkedik el, hiszen egyszerre szolgálja a testi-lelki feltöltődést és a tanulási-fejlődési folyamatokat (High et al., 2002; Gonda, 2016; Piskóti, 2016; Ferreira et al., 2023). A csapatépítés mint turisztikai termék lényege, hogy a munkavállalók vagy közösségek tagjai a turisztikai élmény keretében vesznek részt közös aktivitásokban, amelyek erősítik a szervezeti kohéziót, ugyanakkor a desztináció számára is gazdasági értéket teremtenek (Perry – Allison, 2019). Az ilyen programok jellemzően kültéri (outdoor) környezetben zajlanak, ami növeli az élmény intenzitását, elősegíti a stresszlevezetést és támogatja a rekreációs célokat (Fritz et al., 2013). A turizmus szempontjából a csapatépítő tevékenységek nemcsak szezonhosszabbító hatásúak, hanem új célcsoportokat – például vállalatokat, intézményeket, nonprofit szervezeteket – vonzanak a térségbe (Gonda, 2016). A csapatépítés és az aktív turizmus közötti kapcsolat többdimenziós. (High et al., 2002). Az aktív turizmus alapja a mozgás, a természetközeli élmény és a részvétel, amelyek mindegyike kulcsszerepet játszik a csapatépítő élményekben is (Csapó, 2016). A fizikai aktivitás – például túrázás, elektormos kerékpározás, kenuzás vagy álló evezés – egyben közösségi kihívás is, amely erősíti a csoportdinamikát és a közös sikerélményt. Ezzel a csapatépítés hozzájárul az egészségtudatos életmód népszerűsítéséhez, a rekreációs szemlélet terjesztéséhez, valamint a turisztikai desztinációk fenntartható fejlődéséhez (Smith–Puczkó, 2016). Jelen tanulmány a csapatépítés, mint turisztikai termék aktív turizmusban betöltött szerepét vizsgálja, egy olyan alulértékelt térségben, mint a Hernád-folyó völgye. A Hernád-folyó völgy egyszerre rendelkezik kiemelkedő természeti értékekkel, kulturális örökségekkel és közösségi alapú fejlesztési kezdeményezésekkel. A folyóvölgy földrajzi elhelyezkedése – közvetlen szlovákiai kapcsolódással és a Sajó torkolatával – sajátos lehetőségeket kínál a határon átnyúló turizmusban, miközben a helyi közösségek által életre hívott nonprofit fejlesztések jó példát mutatnak a fenntartható desztinációmenedzsmentre vonatkozóan. Az eset relevanciája abban rejlik, hogy a Hernád-völgy komplexen ötvözi az aktív turizmus és a kulturális attrakciók kínálatát, miközben küzd olyan vidéki desztinációkra jellemző kihívásokkal, mint például a forráshiány, a marketing gyengesége és az infrastruktúra hiányossága (Jászberényi et al., 2022). A csapatépítő programok lehetőséget jelentenek, hogy az aktív turisztikai kínálat széles körben elterjedjen, mivel a természetközeli környezet, a megosztott élmények és az új helyzetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a résztvevők könnyebben együttműködjenek, és olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek a munkahelyi működésre is hatással vannak (Fritz et. al., 2013).