Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

11.3. Az eset bemutatása - Helyszín és kontextus

A Hernád folyó hossza kb. 286 km, amelyből 118 km Magyarország területén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, forrása Szlovákiában található. A Hernád-völgy magyarországi szakaszának három kiemelt központja Gönc, Encs és Szikszó, amelyekhez számos kisebb település kapcsolódik, mint például Vizsoly, Boldogkőváralja, Gibárt, Pere vagy Hernádszentandrás. A térség turisztikai vonzerőjét képezik a kulturális örökségek, mint például a Vizsolyi Biblia első nyomtatott példánya, valamint Boldogkő vára, és a természeti értékek, elsősorban a Hernád folyó víziturizmusra és aktív kikapcsolódásra alkalmas szakaszai.

Továbbá az Interreg – Európai Területi Együttműködés az Európai Unió kohéziós politikájának egyik kulcsprogramja, amely a régiók és városok közötti együttműködések erősítésére fókuszál. Elsődleges célja a területi fejlődés támogatása, a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása. A 2021–2027-es időszakban a program olyan átfogó kihívások kezelésére helyezi a hangsúlyt, mint a klímaváltozás, a digitális átállás és a társadalmi integráció erősítése. Az Interreg továbbá támogatja a több szintű kormányzás és a hatékony szakpolitikai koordináció fejlesztését. A program sajátossága a határon átnyúló működés, amelyben a projektek mindig több ország partnerségében valósulnak meg. A kezdeményezések az EU mind a 27 tagállamára, valamint – speciális programokon keresztül – az EU-n kívüli partnerországokra is kiterjednek. Magyarország három Interreg-típusban érintett: a határon átnyúló, a transznacionális és az interregionális együttműködésekben. A határon átnyúló (VI-A) programok a szomszédos országokkal közös térségi problémák kezelését célozzák. A transznacionális (VI-B) programok nagyobb földrajzi térségek összehangolt fejlesztését támogatják, míg az interregionális (VI-C) programok európai szintű tudásmegosztást tesznek lehetővé. Magyarország mind a hét határszakaszán működtet partnerségi programot, amelyek célja a közös kihívások kezelése és a határtérségek fejlesztési potenciáljának kiaknázása.

Az eset érdekessége, hogy bár Interreg projektek megvalósultak és erős a helyi összefogás, az Aktív Magyarország térképén, mint ajánlott desztináció, és víziturista paradicsom, még nem található meg a Hernád-völgy, annak ellenére, hogy számos turisztikai potenciállal kecsegtet. A társadalmi háttér tekintetében a térséget erős lokálpatriotizmus és közösségi kohézió jellemzi, amely szorosan összefügg a kisebb települések fennmaradásáért és élhetőségéért folytatott küzdelemmel. A Hernád-völgy településeinek gazdasági szerkezete hagyományosan a mezőgazdaságra és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóiparra épült, kiegészülve a helyi szolgáltatásokkal.

A turizmus jelen van, de többnyire kiegészítő jövedelemforrásként funkcionál a lakosság számára. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye bruttó hazai termékének (GDP) egy főre jutó értéke 2022-ben 4,2 millió forint volt, amely elmarad az országos 6,6 millió forintos átlagtól (KSH, 2023a). A munkanélküliségi ráta a megyében 2023-ban 6,3% volt, szemben az országos 4,1%-kal (KSH, 2023b). Ezzel párhuzamosan a turizmusban jelentős növekedési potenciál mutatkozik: a vármegye kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2023-ban 1,28 millió volt, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest (KSH, 2024). A vendégforgalom döntő része belföldi turistákhoz köthető (74%), de a külföldi vendégek aránya is emelkedő tendenciát mutat, főként a szlovák és lengyel látogatóknak köszönhetően. Ezek az adatok jól érzékeltetik, hogy a Hernád-völgy térsége, bár gazdaságilag elmaradottabb, a turizmus – elsősorban az aktív és ökoturizmus – révén valós kitörési pontot kínál. A további problémafelvetés egyik eszköze a csapatépítő tréningek megjelenése, mint potenciális keresleti tényező, azonban a marketingkommunikáció és forráshiány miatt a kezdeményezés csak szűk körben terjed.

A turisztikai háttér sokszínű: az aktív turizmus kínálatát a vízi sportok (kajak, kenu, SUP), a kerékpározás (pl. e-bike kölcsönző hálózat), valamint a természetjárás adja. Kulturális téren a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontja évente több tízezer turistát fogad, a Boldogkő vára pedig 2024-ben már 100 ezer látogatót célzott meg. Gasztronómiai szempontból a gönci barack és az abból készült pálinka, valamint a BioSzentandrás organikus gazdasága kiemelkedő attrakciók.

11.1. ábra: Hernád-völgy SWOT analízise

Erősségek:

Kulturális örökség (Vizsolyi Biblia, Boldogkő vára)
Aktív turizmus (vízitúra park, automatizált SUP kölcsönző)
Határon átnyúló együttműködés Szlovák régióval (Kassa)
Lokálpatriotizmus
Nonprofit háttér
Gasztronómiai kínálat (Gönc)
Szolgáltatói, vállalkozói együttműködések (szállás + attrakció)
Szálláshely kínálat (növekvő látogatószám)

Gyengeségek:

Gibárti vízerőmű okozta akadályok a vízi turizmusban
Hiányzó csomagajánlatok
Gyenge marketing
Forráshiány
Nonprofit háttér időhiánya

Lehetőségek:

Aktív Magyarország kínálatában való megjelenés
M30-as autópálya bekötés, jobb elérhetőség, minőségi infrastruktúra
Gasztro- és ökoturizmus erősödése (BioSzentandrás)
Marketingstratégia kidolgozása, közösségi médiában fokozott jelenlét (influenszer marketing)
Turisztikai trendekhez való kapcsolódás (pl.: meet the locals)
Csapatépítő célú utazások és kültéri (outdoor) tréningek fejlesztése (vállalati célcsoport bevonása)

Veszélyek:

Klímaváltozás, vízhozamproblémák
Fiatalok elvándorlása, munkaerőhiány
Európai Uniós támogatások, források hiánya
Versenytársak erőssége, elsősorban az online térben

Forrás: tanulmányban szereplő interjúk és Piskóti (2016) alapján

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero