Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

11.3.5. Eredmények

Rövid távon a fejlesztéseknek köszönhetően nőtt az aktív turisztikai programok kínálata és a látogatók száma, elsősorban az egynapos kirándulások esetében. A Vizsolyi Biblia látogatóközpontja 2024-re elérte a 40 ezres látogatószámot, míg a Boldogkő vára vonzáskörzete 100 ezer látogatót vonzott. A digitális felületek (pl. hernad-sup.hu) elérhetősége új célcsoportokat is megszólított a fiatalabb generációk körében. A projektek révén új beruházások jöttek létre, mint például a kikötők korszerűsítése. A lokálpatrióták összefogása továbbra is töretlen és szájreklám módszerét alkalmazva igyekeznek terelni a turisztikai szinergia bőségében a Hernád-völgyébe látogatókat. A Hernád-völgy turisztikai fejlesztéseinek eddigi tapasztalatai több tanulságot is hordoznak. Pozitívumként kiemelhető, hogy a helyi közösségi összefogás, a lokálpatriotizmus és a nonprofit alapon szerveződő kezdeményezések képesek voltak életben tartani és folyamatosan megújítani a térség turisztikai kínálatát. A vízitúra-vezetők képzése, az automatizált szolgáltatások, úgy mint az elektromos kerékpár (továbbiakban e-bike) és álló evezés (Stand Up Paddling, továbbiakban) SUP-kölcsönzők bevezetése, valamint a kulturális és gasztronómiai attrakciók bekapcsolása hozzájárult a látogatói élmény diverzifikálásához. A fejlesztések eredményeként nőtt a látogatók száma az egynapos kirándulások esetében, és erősödött a térség identitása is. Ugyanakkor több kihívás is megmutatkozott. A szolgáltatók közötti együttműködés sok esetben ad hoc jellegű, a közös csomagajánlatok hiánya rontja a térség versenyképességét. A marketingstratégia gyengesége, a professzionális láttatás és a hosszabb tartózkodás ösztönzésének hiánya miatt a Hernád-völgy még nem tudott stabilan belépni a hazai aktív turizmus kiemelt desztinációi közé. Fenntarthatósági szempontból problémát jelent a vízerőművek által okozott akadály a vízi közlekedésben, valamint a klímaváltozásból fakadó vízhozam-ingadozás.

Más desztinációk számára a Hernád-völgy példája több tanulságot kínál. Egyrészt jól látszik, hogy a kisebb, vidéki térségekben is van létjogosultsága a közösségi alapú, alulról építkező turizmusfejlesztésnek. A helyi erőforrásokra és kézműves, gasztronómiai sajátosságokra épülő szolgáltatások – mint a szappankészítő műhely vagy a méhészet – más régiókban is sikeresen adaptálhatók. Másrészt az is tanulságos, hogy a digitalizáció, még korlátozott források mellett is, kulcsszerepet játszhat a turizmus fenntarthatóságában és hozzáférhetőségében. Továbbá a csapatépítő tréningek céljával összhangban, ahol a megszokottból való kiszakadás és a társakra való odafigyelés, a kapcsolatok elmélyítése a cél, a Hernád-völgye kiválón alkalmas helyszín, és kiszolgálja ezt a célcsoportot. Oktatási szempontból (Parry-Alison, 2019) a Hernád-völgy esete jól alkalmazható a turizmusmenedzsment-képzésben, hiszen egyszerre mutatja be az aktív turizmus szervezésének gyakorlati nehézségeit, a kulturális és gasztronómiai turizmus integrációjának lehetőségeit, valamint a fenntartható desztinációfejlesztés dilemmáit.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero