Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


11.5. Felhasznált irodalom

Ásványi K. (szerk.) (2022). Fenntarthatóság a turizmusban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547860.
Csapó, J. (2016). Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. In: Aubert A. (szerk.), Turizmus trendek és térségek. (pp. 179–200). Pécs: PTE KTK. https://doi.org/10.1556/9789634548041
Ferreira, J., Costa, N., Sousa, B. (2023). Team Building Activities as a Contribution to Tourism Development: A Case Study in the North of Portugal. In: Carvalho, J.V., Abreu, A., Liberato, P., Peña, A. (eds) Advances in Tourism, Technology and Systems. Smart Innovation, Systems and Technologies, vol 345. Springer, Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-99-0337-5_29
Fritz, P., Szatmári, Z., Plachy, J. (2013). A szellemi rekreáció fogalma és rendszertana. Rekreáció, 3(3), 10–12. https://doi.org/10.21486/recreation.2013.3.3.1
Gidatitok.hu (2025). Weboldal. URL: https://www.gidatitok.hu/ Letöltés ideje: 2025.10.15.
Gonda, T. (2016). A turisztikai termékfejlesztés alapjai. Pécs: PTE Kiadó.
Hernad-volgy.hu (2025). Weboldal. URL: https://www.hernad-volgy.hu/ Letöltés ideje: 2025.10.15.
High, Teresa (Birdie); Graefe, Alan R. 2002. Outdoor experiential-based training: motivational and environmental influences affecting outcomes. In: Todd, Sharon, comp., ed. 2002. Proceedings of the 2001 Northeastern Recreation Research Symposium. Gen. Tech. Rep. NE-289. Newtown Square, PA: U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Northeastern Research Station. 85-91. (https://research.fs.usda.gov/treesearch/17355)
Jászberényi M., Boros K., Miskolczi M. (szerk.) (2022). Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548041.
Kormany.hu. (2021). Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030. Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest. Elérhető: https://cdn.kormany.hu/uploads/document/5/55/55f/55f1e8628c245a2f2e3fbad1fcad20bffb108b68.pdf
KSH (2023a). A bruttó hazai termék (GDP) területi adatai, 2022. Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2023b). Munkanélküliségi ráta régió és megye szerint, 2023. Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2024). Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2023. Központi Statisztikai Hivatal.
Morgan, M., Lugosi, P., & Ritchie, J. R. B. (Eds). (2010). The Tourism and Leisure Experience: Consumer and Managerial Perspectives. Multilingual Matters & Channel View Publications. https://doi.org/10.2307/jj.29308441
Parry, J., -Allison, P. (2019). Experiential learning and outdoor education: Traditions of practice. DOI: 10.4324/9780429298806 (Penn State)
Piskóti I. (2016). Régió- és településmarketing. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630597265.
Smith, M.K., Puczkó, L. (Eds). (2016). The Routledge Handbook of Health Tourism (1st ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315693774.
Szatmári Z. (szerk.) (2018). Sport, életmód, egészség. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634541219. (Letöltve: 2025. 10. 13. https://mersz.hu/dokumentum/m293see__264/#m293see_261_p1)
Vizitura-szovetseg.hu (2025). Vidám vidra vizitúrák. URL: https://www.vizitura-szovetseg.hu/team/vidam-vidra-viziturak Letöltés ideje: 2025.10.15.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave