Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

12.2. Bevezetés

Jelen fejezetben egy magyar kezdeményezésre született tematikus út kerül bemutatásra, amelynek sikeressége 2009 óta töretlen. A fejezet célja, hogy a jó gyakorlaton keresztül bemutassa az olvasónak, hogy az elzárt régiók kulturális és természeti értékei is a turisztikai kínálat részét képezhetik, alternatívát mutatva a tömegturizmus következtében népszerűvé vált desztinációknak. Az olvasó emellett képet kap a fenntartható és aktív turizmus egyik olyan szegmenséről, melynek létrehozásához és fenntartásához együttműködésre és együtt gondolkodásra van szüksége a turizmus minden képviselőjének. A fejezet várhatóan inspirálóan hat az olvasóra, hiszen a kulturális és turisztikai szakemberek számos olyan desztinációt ismernek Magyarországon, melyek különlegesek, azonban valamiért nem kapcsolhatóak be a hagyományos turisztikai kínálatba, például Mecseknádasd, Réka vár; Palkonyai pincesor; vagy a Gerecsében található Szent Péter-körtemplom. A tematikus útvonalak erre a nehézségre adnak fenntartható és ötletdús választ. A hagyományos látogatói élményekkel szemben, különösen a tömegturizmus alternatívájaként izgalmas lehetőséget jelentenek az oktatás, szórakoztatás és kikapcsolódás céljával létrehozott kulturális vagy tematikus utak. Közös vonásuk, hogy egy téma köré szerveződnek, legyen az kulturális, vallási esemény, kulturális örökség vagy történelmi korszak. A Kulturális Útvonalak Program az Európa Tanács által 1987-ben létrehozott projekt, melynek célja a közös európai örökség bemutatása, valamint a fenntartható, lassú turizmus népszerűsítése. Egy-egy kulturális útvonal létrehozásakor szigorú kritériumoknak kell megfelelni, jelenleg 42 ország részvételével 49 kulturális útvonal létezik (Ismertető, 2025). A legalább három országon átívelő kulturális útvonalak hozzájárulnak Európa gazdag és sokszínű kulturális örökségének felfedezéséhez, miközben erősítik az egyének, közösségek és helyszínek közötti kapcsolatokat. A kulturális útvonalak változatos tematikákat kínálnak: az építészettől és a képzőművészetektől kezdve a történelmi fürdővárosokon és régészeti helyszíneken át egészen a vallási, de akár politikai témákig (Ismertető, 2025).

A tematikus útvonalak ezzel szemben egy-egy régió elszórtan elhelyezkedő értékeit kapcsolják össze, gyakran országhatárokon belül maradva. Létrehozásuk különösen a vidéki térségek számára kínál kedvező lehetőséget, mivel növelhetik a kisebb jelentőségű kulturális és természeti attrakciók látogatottságát, valamint hozzájárulnak az elszigetelt települések és kevésbé ismert vonzerők láthatóbbá tételéhez (Deák et al., 2019). Az első tematikus utaknak a zarándokutakat tekinthetjük, ezek közül is kiemelkedik az El Camino, melyet az Európa Tanács a Kulturális Útvonalak Program kezdetén akkreditált. Magyarországon az aktív turizmus fellendülése a természetjárás népszerűvé válása (Kéktúra hálózat) jelentősen elősegítette a tematikus utak kialakulását (Pentz, 2023). Kezdetben gasztronómiai témájú utak szerveződtek főként: borutak vagy a Szilvaút Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (Péter et al., 2023).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero