12.4. Túravezetés a gyakorlatban

Az elmúlt években több ezren vettek részt az egyesület által szervezett különböző túrákon, 2018-ban összesen 522-en. Az igények és a célcsoportok szerint kidolgozott örökségtúrákon egyre átfogóbban fedezhetőek fel az Északkelet-Magyarország tájai: Felső Tisza-vidék, Nyírség, Zemplén, Bükk, Cserehát, Mátra és Cserhát, emellett az ukrán és román határ túloldalán fekvő kulturális térségek (Túraszervezés, 2019).

Az érdeklődők igényeire szabott túrákon az egyesület egyre pontosabb képet kapott arról, hogy milyen igényei és elvárásai vannak a látogatóknak: mitől válik felejthetetlenné egy kerékpártúra, milyen szolgáltatásokat és attrakciókat érdemes ajánlani, valamint hogyan lehet a legteljesebb élményt nyújtani úgy, hogy figyelembe veszik a résztvevők fizikai terhelhetőségét és kulturális érdeklődését. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csatlakoztak az egyesülethez hivatásos túravezetők, így mára a Felső Tisza-vidék meghatározó szakmai központjává vált. Egyesületük Szatmár-Beregben és a Nyírségben működik, ahol a legmélyebb helyismerettel rendelkeznek, ezért túraszervezési és -vezetési tevékenységeiket elsősorban ezekben a térségekben végzik. (Túraszervezés, 2019).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1385frmao_1379/#m1385frmao_1379 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1385frmao_1379/#m1385frmao_1379)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1385frmao_1379/#m1385frmao_1379)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

12.2. kép: Beregvidék örökségtúra - Kerékpártúra Kárpátalján, a történelmi Bereg és Ugocsa tájain

Forrás: Bereg-vidék örökségtúra (2019)

 

A Bereg-vidéki örökségtúra három napján összesen 167,3 km-t kerékpároznak a résztvevők. A Kárpátalját részben érintő túrán számos régészeti lelőhelyet: Büdy várrom, Kismuzsalyi romtemplom, Perényi-kastély, Kankó vára; szakrális emléket: Vámosatyai református templom, a tákosi „Mezítlábas Notre Dame”, mosolygó szentek temploma Csarodán, Márokpapi református temploma, Beregdaróci református templom, Nagymuzsalyi református templom, Benei református templom, Csetfalvai református templom, Nagyszőlősi római katolikus templom, Szatmárcseke csónakfejfás temető; ipartörténeti műemléket: Túr bukógát, Túristvándi vízimalom; valamint múzeumot: Tiszacsécse, Móricz emlékház, Beregi Múzeum és a Hunor Hotel vadászati kiállítása tekinthetnek meg a túra résztvevői.

Tartalomjegyzék

• Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • 1. A kötet célja
  • 2. Az aktív, öko- és regeneratív turizmus mint rendszerszintű kihívás és lehetőség
  • 3. A kötet felépítése
• chevron_rightFogalmi és elméleti keretek
  • chevron_right1. Újratervezés az aktív turizmusban – feltörekvő trendek és jövőbeli perspektívák
    • 1.1. Absztrakt
    • 1.2. Bevezetés: a globális turizmus és a tendenciák megismerésének jelentősége
    • 1.3. Jelentősebb trendek a Covid-19 pandémia előtt
    • chevron_right1.4. A turisztikai szektor aktuális irányvonalai
      • 1.4.1. A társadalmi dimenzió tendenciái
      • 1.4.2. A technológiai dimenzió tendenciái
      • 1.4.3. A gazdasági dimenzió tendenciái
      • 1.4.4. A környezeti dimenzió tendenciái
      • 1.4.5. A politikai-szabályozói dimenzió tendenciái
    • 1.5. A feltárt trendek értelmezése az aktív turizmus szempontjából
    • 1.6. Összefoglalás
    • 1.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right2. Turizmusformák metszéspontjai: az aktív turizmus regeneratív ereje
    • 2.1. Absztrakt
    • 2.2. Bevezetés
    • 2.3. A turizmus mint társadalmi-ökológiai rendszer
    • 2.4. Fogalmi térkép: az aktív, öko-, lassú (slow) és regeneratív turizmus metszéspontjai
    • 2.5. Az aktív turizmus mint cél és eszköz
    • chevron_right2.6. Jó gyakorlatok
      • 2.6.1. Via Transilvanica – közösségi útépítés Romániában
      • 2.6.2. Rota Vicentina
    • 2.7. Összefoglalás
    • 2.8. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA kínálat fenntarthatósági és innovációs dimenziói
  • chevron_right3. Ökoszálláshelyek a fenntartható aktív turizmusban
    • 3.1. Absztrakt
    • 3.2. Bevezetés
    • chevron_right3.3. Ökoszálláshelyek és ökokempingek
      • 3.3.1. Meghatározások és jellemzők
      • 3.3.2. Tervezés és működés
      • 3.3.3. Tanúsítványok
    • chevron_right3.4. Többfunkciós ökoszálláshelyek: edukációs tér, élménybázis és közösségi kapcsolódás
      • 3.4.1. Edukációs dimenzió
      • 3.4.2. Jó gyakorlat edukációközpontú ökoszálláshelyek tekintetében
      • 3.4.3. Többdimenziós élménytér
      • 3.4.4. Jó gyakorlat élményorientált ökoszálláshelyek tekintetében
      • 3.4.5. Kapcsolódás a helyi közösséghez
    • chevron_right3.5. Ökoszálláshelyek együttműködései
      • 3.5.1. Együttműködési keretek
      • 3.5.2. Az együttműködés előnyei és hátrányai
    • 3.6. Összefoglalás
    • 3.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. Turisztikai infrastruktúra és látogatói terek fenntarthatósága nemzetközi és hazai példák alapján
    • 4.1. Absztrakt
    • 4.2. Bevezetés
    • 4.3. Látogatóközpontok, tanösvények tervezése
    • 4.4. A fenntarthatóság négy dimenziójának egyensúlya
    • chevron_right4.5. Esettanulmány: a Watt-tenger Látogatóközpontja
      • 4.5.1. A látogatóközpont innovatív szerepvállalása
      • 4.5.2. Fenntarthatósági dimenziók és kihívások
      • 4.5.3. Mesterséges intelligencia a tartalomgyártásban és ügyfélkapcsolatokban
      • 4.5.4. Befogadás és társadalmi integráció
    • 4.6. Összefoglalás
    • 4.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right5. Digitális és társadalmi innovációk a fenntartható turizmusban – Intelligens térhasználat
    • 5.1. Absztrakt
    • 5.2. Bevezetés
    • 5.3. Az intelligens térhasználat kialakítása
    • chevron_right5.4. Kulcsproblémák és kihívások az intelligens térhasználatban
      • 5.4.1. A dizájneszközök egyoldalú alkalmazása
      • 5.4.2. Az adatvezérelt megoldások dilemmái
      • 5.4.3. A túlturizmus (overtourism) kérdései
      • 5.4.4. Technológiai egyenlőtlenségek
      • 5.4.5. Viselkedésformálás és nudging etikai kérdései
      • 5.4.6. Esetpélda: Befolyásolhatja-e a járda színe, hogy a turisták mennyit sétálnak a városban?
      • 5.4.7. A közösségi részvétel lehetőségei és korlátai
      • 5.4.8. Esetpélda: A helyi közösség bevonása a turizmus szabályozása érdekében
      • 5.4.9. Természeti-társadalmi kontra gazdasági fenntarthatóság
    • 5.5. Konklúzió
    • 5.6. Felhasznált irodalom
• chevron_rightKözösségi és táji beágyazottság
  • chevron_right6. Közösségi részvétel és vonzerőintegráció: az aktív turizmus új logikája
    • 6.1. Absztrakt
    • 6.2. Bevezetés
    • 6.3. Aktív turizmus és társadalmi reziliencia
    • 6.4. A közösségi tulajdon és társadalmi vállalkozások szerepe az aktív turizmusban
    • chevron_right6.5. A hagyományos turisztikai attrakciók nyitása az aktív turizmus felé
      • 6.5.1. Tematikus ösvények és túrák
      • 6.5.2. Kerékpáros és e-bike kapcsolatok a hagyományos attrakciók körül
      • 6.5.3. Kalandturisztikai elemek a kulturális attrakciók környezetében
      • 6.5.4. A testi aktivitás és a wellness kombinációja, a gyógyító tájak integrált turisztikai modellje
      • 6.5.5. Aktív turisztikai rendezvények és versenyek a hagyományos attrakciók közelében
    • 6.6. Összefoglalás
    • 6.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right7. Túraútvonalak tervezése élményígéretek és természetvédelem egyensúlyában
    • 7.1. Absztrakt
    • 7.2. Bevezetés
    • 7.3. A tervszerű gyaloglás mint szabadidős tevékenység és más aktív turizmusformák támogatása
    • 7.4. A természetjárás nemzetközi kapcsolódásai
    • 7.5. Összefoglalás
    • 7.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right8. Fókuszban a fenntarthatóság és életminőség: élménymenedzsment és életminőségalapú termékfejlesztés stratégiai szemlélete ausztriai példák alapján
    • 8.1. Absztrakt
    • 8.2. Bevezetés
    • chevron_right8.3. Osztrák mestertervek: jó gyakorlatok a regeneratív megközelítésű stratégiai tervezés területén Linz város és Burgenland tartomány példái alapján
      • 8.3.1. Linz desztinációs stratégiájának fejlődése
      • 8.3.2. A regeneratív városi turizmus koncepciója: a kiegyensúlyozott turizmus rendszerszemlélete
      • 8.3.3. A kiegyensúlyozott és regeneratív turizmus koncepcionális alapjai
      • 8.3.4. A burgenlandi fenntarthatósági folyamat és az élménytéralapú desztinációmenedzsment modellje
      • 8.3.5. A paradigmaváltás és az új szemléleti keret
      • 8.3.6. A burgenlandi transzformációs folyamat
      • 8.3.7. Innovációk és jó gyakorlatok Burgenlandból
    • 8.4. Összefoglalás, következtetések
    • 8.5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightJövőálló turizmusformák és nemzetközi példák
  • chevron_right9. Az aktív kikapcsolódás integrációja a térspecifikus turisztikai termékekbe
    • 9.1. Absztrakt
    • 9.2. Bevezetés
    • chevron_right9.3. A térspecifikus turisztikai termékek az aktív kikapcsolódás tükrében
      • 9.3.1. A vízparti üdülés
      • 9.3.2. A városlátogatás
      • 9.3.3. A hegyvidéki turizmus
    • 9.4. Összefoglalás
    • 9.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right10. Határok nélkül: digitális nomádok az aktív turizmus élvonalában
    • 10.1. Absztrakt
    • 10.2. Bevezetés
    • chevron_right10.3. A digitális nomadizmus jelentősége az aktív turizmusban
      • 10.3.1. Aktív élmények keresése a digitális nomadizmusban
      • 10.3.2. Az aktív turizmus mint életstílus
    • chevron_right10.4. A digitális nomadizmus dimenziói az aktív turizmusban
      • 10.4.1. A digitális nomádok aktív turisztikai részvételének hármas keretrendszere
      • 10.4.2. Taghazout, egy új típusú tengerparti paradigma
      • 10.4.3. Vendégből tulajdonos: közösségi finanszírozás a síturizmusban
    • 10.5. Tanulságok kiterjesztése és javaslatok
    • 10.6. Összegzés
    • 10.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right11. Turisztikai szinergiák a Hernád-völgyben, fókuszban a csapatépítő programok jelentősége
    • 11.1. Absztrakt
    • 11.2. Bevezetés
    • chevron_right11.3. Az eset bemutatása - Helyszín és kontextus
      • 11.3.1. Szereplők és érintettek
      • 11.3.2. Módszertan
      • 11.3.3. Probléma / kihívás
      • 11.3.4. Beavatkozás / megoldás
      • 11.3.5. Eredmények
    • 11.4. Összegzés
    • 11.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right12. Régészeti örökség és aktív turizmus a tematikus útvonalakon
    • 12.1. Absztrakt
    • 12.2. Bevezetés
    • 12.3. Középkori Templomok Útja
    • 12.4. Túravezetés a gyakorlatban
    • 12.5. Összegzés
    • 12.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right13. Petra, Jordánia: Esettanulmány a filmturizmus és az aktív turizmus kölcsönhatásáról
    • 13.1. Absztrakt
    • 13.2. Bevezetés
    • chevron_right13.3. Az eset bemutatása – Indiana Jones és a sivatagi futóverseny
      • 13.3.1. Szereplők és érintettek
      • 13.3.2. Probléma/kihívás
      • 13.3.3. Verseny leírása
      • 13.3.4. Tanulságok és reflexió
    • 13.4. Összegzés
    • 13.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right14. Péliföldszentkereszt: egy vallási központ és aktív turisztikai tér újraértelmezése
    • 14.1. Absztrakt
    • 14.2. Bevezetés
    • chevron_right14.3. Az eset bemutatása
      • 14.3.1. Helyszín és kontextus
      • 14.3.2. Szereplők és érintettek
      • 14.3.3. Probléma, kihívás
      • 14.3.4. Fejlesztések, bevatkozások, megoldások
      • 14.3.5. Eredmények
    • 14.4. Tanulságok és reflexió
    • 14.5. Összegzés
    • 14.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right15. Múzeum két keréken – A Ludwig Múzeum és a kortárs köztér felfedezése fenntartható módon
    • 15.1. Absztrakt
    • 15.2. Bevezetés
    • chevron_right15.3. Az eset bemutatása
      • 15.3.1. Helyszín és kontextus
      • 15.3.2. Szereplők és érintettek
      • 15.3.3. Problémafelvetés és kihívás
      • 15.3.4. Beavatkozás: a program megvalósítása
      • 15.3.5. Értékelés és hatás
      • 15.3.6. Átváltható tanulságok
    • 15.4. Összegzés
    • 15.5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightGazdasági fenntarthatóság az aktív turizmusban
  • chevron_right16. Az aktív turizmus gazdasági vonatkozásai – nemzetközi jó gyakorlatok, javaslatok
    • 16.1. Absztrakt
    • 16.2. Bevezetés
    • 16.3. A gazdasági fenntarthatóság alapjai az aktív turizmusban
    • 16.4. Az üzleti modellezés szerepe
    • 16.5. Gazdasági életképesség és fenntarthatóság
    • 16.6. Közösségi és gazdasági multiplikátor hatások
    • 16.7. Díjmentes kontra fizetős modellek – gazdasági megfontolások
    • 16.8. A díjmentes és fizetős modellek gazdasági logikája és fenntarthatósági dilemmái
    • 16.9. Működő és bezárt létesítmények finanszírozási háttere
    • 16.10. Pénzügyi eszközök és támogatási formák az aktív turizmusban
    • 16.11. Összefoglalás és konklúzió
    • 16.12. Felhasznált irodalom
  • chevron_right17. Fesztiválok, a vidékfejlesztés motorjai
    • 17.1. Absztrakt
    • 17.2. Bevezetés
    • 17.3. Az eset bemutatása
    • 17.4. Szereplők és érintettek
    • 17.5. Probléma / kihívás
    • 17.6. Beavatkozás / megoldás és az aktív turizmus szerepe a fenntarthatóság három pillérében
    • 17.7. Eredmények
    • 17.8. Tanulságok és reflexió
    • 17.9. Összegzés
    • 17.10. Felhasznált irodalom
  • chevron_right18. A mennyiségtől a minőségig: klímaadaptív, adatvezérelt desztinációirányítás a tömegturizmus kezelésére
    • 18.1. Absztrakt
    • 18.2. Bevezetés
    • 18.3. A fenntartható turizmusirányítás fogalmi kerete
    • chevron_right18.4. Tömegturizmus és fenntarthatóság
      • 18.4.1. A tömegturizmus a klímaváltozás árnyékában
      • 18.4.2. GSTC válaszok a tömegturizmus kezelésére
    • 18.5. A Jövő Turizmusa Koalíció – 13 irányelv a fenntartható menedzsmentért
    • 18.6. Miskolc újrapozicionálása az Ehető erdő koncepció mentén – nagyvárosi fenntartható turizmus, négyévszakos hegyvidéki élményre hangolva
    • 18.7. GoGreen Sárvár – játékos, adatvezérelt „zöld” élmény-ökoszisztéma egy fürdővárosban
    • chevron_right18.8. Alkalmazási és transzferkeretek a fenntartható desztinációirányításban
      • 18.8.1. Gyakorlati kompetenciák és módszertani tanulási eredmények
      • 18.8.2. Turisztikai ágazatok közötti horizontális integráció és transzferlehetőségek
    • 18.9. Összefoglalás
    • 18.10. Felhasznált irodalom:
  • chevron_right19. Regeneratív megoldások a turizmusban – aktívan egy jobb világ felé
    • 19.1. Absztrakt
    • 19.2. Bevezetés
    • chevron_right19.3. A fenntarthatótól a regeneratív szemléletig
      • 19.3.1. Fenntartható turizmus
      • 19.3.2. Regeneratív turizmus – egy lényegi paradigmaváltás
    • chevron_right19.4. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok
      • 19.4.1. Ausztria
      • 19.4.2. Global Destination Sustainability – Anglia
      • 19.4.3. Új-Zéland
      • 19.4.4. UNESCO Bioszféra – Svájc
      • 19.4.5. Costa Rica
      • 19.4.6. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
    • 19.5. Összegzés
    • 19.6. Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//