Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

13.2. Bevezetés

A filmturizmus és az aktív turizmus egymást erősítő hatását számos eset igazolja. A filmek és televíziós produkciók által közvetített térélmény gyakran olyan indukált imázsrétegeket hoz létre, amelyek egyszerre a felfedezés kalandját, a hangulat és az érzelem újraélésének igényét, valamint a megszólítottság élményét váltják ki a nézőben. Mindezek képekként, látványként rögzülnek, és képesek egy-egy film hatására elindítani bizonyos úti célok kiválasztásának folyamatát (Kana’an, 2014). A kutatások szerint a későbbi látogatási szándék lényegesen erősebb azokban a filmnézőkben, akik a filmben látott helyszín(eke)t ikonikus térként értelmezték és élték meg. Egy másik nézőpontból egy-egy filmes reprezentáció különösen akkor hatékony, ha kevésbé ismert desztinációk válnak általa láthatóvá, ismertté, világhírűvé.

Számos mintát találhatunk erre az Amerikai Egyesült Államok filmturizmusát vizsgálva. Azt, hogy jelentősebb beruházás nélkül, a kulturális turizmus és az aktív turizmus összekapcsolásából gazdasági előnyt lehet kovácsolni, jól szemlélteti az USA ötvenedik tagállama: Hawaii, és annak legnépesebb szigete, ahol Honolulu is fekszik. O’ahu szélmenti partján található Kualoa,1 egy négyezer hektáros természetvédelmi terület, amelyet sosem építették be, így megmaradhatott eredeti, dús növényzete. A kialudt vulkán mellett pedig mindig felhők gomolyognak, és gyakran esik az eső. Ideális terep tehát őserdei jelenetek forgatásához, amihez egy amerikai filmes stábnak még az Amerikai Egyesült Államokat sem kell elhagynia. Itt készült a Jurassic Park, a Godzilla, az Ötven első randi és még sok más amerikai szuperprodukció, illetve tévésorozat is. A farm tulajdonosai a filmek elkészülte után megtartottak pár forgatási relikviát, és néhány helyen megőrizték az eredeti filmes terepet is, ahova elegendő volt csak egy táblát elhelyezni; például azzal a felirattal, hogy Jurassic Park. A belépődíj kifizetése után naponta ezrek fényképezkednek a felirattal, és aktív turisztikai szolgáltatást vesznek igénybe, miközben felfedezik a filmes helyszín attrakcióit és érdekességeit is – sétálva, lóháton, terepjárón, hajón stb. Magyarországon is számos példa akad a filmturizmus és az aktív turizmus összekapcsolódására. Pilisborosjenő mellett például turisták sokasága nézi meg az Egri csillagok forgatása után ott maradt díszletvárat, majd kirándul a környéken (Basa et al., 2025). Itt is a legnagyobb kihívást a vonzerőfejlesztés új irányainak a feltárása jelentette (Jászberényi, Boros, & Miskolczi, 2022), amelyek a kulturális turizmus megújításának alapjait képezték. A forgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a helyi önkormányzat rendbe hozatta, majd később a település határában, a Mesevölgy Óvoda szomszédságában egy nagy parkolót alakított ki. Innen már a turisták gyalog folytathatják útjukat egy levendulamező mellett a film „titkos alagútjáig”, a Kevély-hegyi kőfülkéig, majd tovább a Teve-szikláig, amellyel szemben ott magasodik a „törökdomb”, és ahonnan nemcsak a környék csodás sziklaképződményei és távolabbi hegycsúcsai is megcsodálhatók, hanem hamarosan elérhető az Egri vár másolataként jelzett helyszín is (Csodahelyek, 2020).

A kulturális turizmus megújításának lehetőségeit keresve, az esettanulmányban egy olyan markáns nemzetközi példát szeretnék bemutatni, amelyben magát a helyszínt egy konkrét film tette világhírűvé, és aminek hatására 2000 novemberében egy sivatagi futóverseny is innen indulhatott hódító útjára. Kutatásaim abban erősítettek meg, hogy egy felkapott filmturisztikai helyszín milyen hihetetlen lehetőségeket rejt magában, és milyen erős hatást gyakorolhat az aktív turizmusra is (Kiss, 2014). Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy ez a helyszín az ókortól, a nabateusok királyságától egészen a 20. század elejéig mindig is az utazók célpontja volt (Masadeh et. al., 2024). Majd ismét „elfeledett várossá” vált egészen újrafelfedezéséig – immár a múlt század második felében, amikor mint a nabateus civilizáció és a hellenisztikus kultúra hatásának kiemelkedő megjelenítője az UNESCO világörökség címét is megkapja (Chacon, 2017).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero