Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

13.3.1. Szereplők és érintettek

A verseny helyszíne: Petra romvárosa, amely a mai Jordánia ritkán lakott déli részén fekszik. Ammántól mintegy 250 kilométerre délre, az Akabai-öböltől pedig 130 kilométerre északra – az emberemlékezet óta teveháton folyó kereskedelem észak–déli és kelet–nyugati karavánútjainak kereszteződésénél. A Jordán-sivatag nehezen megközelíthető, meredek hegyeinek gyűrűjében, azok mélyén úgy, mintha a természet is fontosnak tartotta volna a keresztút stratégiai fontosságát pártfogolni, hiszen bőségesen ellátta ivóvízzel. A hegykoszorú által védett területen jött létre ez a különleges, sziklába vájt település, amelyet a nabateusok alapítottak körülbelül 2600 évvel ezelőtt (A Világörökség, 1997; UNESCO Világörökség, 2006).

Az elfelejtett barlangváros sziklába vájt házait és épületeit az 1970–80-as években még csak néhány tízezer, többnyire rendkívül elszánt turista kereste fel: 1984-ben mindössze 44 000-en. A látogatottság ezt követően meredek növekedésnek indult: 1989-ben már 120 000-re, 2000-ben csaknem 480 000-re, 2010-ben pedig 975 000-re nőtt a sziklavárosban megfordult turisták száma (Comer, 2020, p. 6). 2019-ben a turistaforgalom rekordot döntött: elérte az 1 135 300 főt (Petra, 2020). A turisták száma az utóbbi öt évben azonban megcsappant elsősorban a Covid-19-világjárvány és a közel-keleti háborús helyzet miatt. A legtöbb kutató és statisztikus egyetért abban, hogy Petrát igazán az 1989-ben bemutatott Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című film1 tette népszerű utazási célponttá, kulturális és turisztikai élménnyé és kihívássá.

Petra városába ma már nem nehéz eljutni. Ammanból jövet, amikor már csak alig öt kilométer maradt hátra a hegygyűrűig, elénk tűnik Mózes forrása, ahol a hagyomány szerint a próféta vizet fakasztott a sziklából. E forrás közelében terül el El Ji falucskája, ahonnan az út a Szik-szurdokhoz vezet, amely az egyetlen bejárat Petrába. A világ legtöbb filmnézője a Spielberg-filmben ismerhette meg a színes homokkőfalakkal szegélyezett, kanyargós és keskeny sziklahasadékot, amelynek végén – amikor a látogató befordul a kanyarba – „drámai módon” tárul fel előtte Al-Khazna, a „fáraó kincstára” (Comer, 2012). A 28 méter széles és csaknem 40 méter magas, grandiózus épületet közvetlenül a sziklafalból faragták ki, amelyet a legenda szerint egy fáraó parancsára építettek, míg a tetejében levő urnában az uralkodó kincseit őrizték (A Világörökség, 1997).

1	Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag / Indiana Jones and the Last Crusade (1989), amerikai kalandfilm, 127 perc. Rendező: Steven Spielberg. Lásd részletesebben: https://www.filmsite.org/series-indianajones3.html#google_vignette.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero