Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


13.3.2. Probléma/kihívás

Bár Petra 1985 óta a világörökség része, világra szóló hírnevét mégsem annak köszönheti, hogy „ezen a rendkívül látványos helyen az emberi alkotások varázslatos módon illeszkednek a természeti képződményekhez”, hogy „a védett, nehezen megközelíthető város lakói a homokkő hegyekből sírokat, templomokat, lakóházakat vájtak ki”, és hogy „egyes épületek napjainkig tökéletes állapotban maradtak fenn, míg másokat teljesen megsemmisített a természeti erők pusztító hatása” (UNESCO Világörökség, 2006), hanem annak, hogy az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című film befejező részének a forgatási helyszíne volt. Petra tehát a filmturizmus révén válhatott Jordánia egyik legfontosabb turisztikai célpontjává, nemzetközileg elismert és keresett desztinációjává (Comer 2012). A romváros a film fináléjában kapott kiemelt szerepet, amelyben legszebb műemléke mint a Szent Grál temploma jelenik meg. A filmben bemutatott Al-Khaszneh (’fáraó kincstára’, más forrásokban: ’kincsesház’) homlokzata a mai napig az egyik legismertebb filmes látványelem, amely nagyon gyorsan Petra ikonikus arculatává vált.
Kana’an (2014) kérdőíves kutatásai azt is megerősítették, hogy az idelátogatók többsége ismeri a romváros filmes kapcsolatait, sokan a velük készített mélyinterjúban azt is megemlítették, hogy a helyszínen Indiana Jones képe és a film emléktárgyai is megtalálhatók a boltokban, valamint a turistákat eligazító táblákon; a helyi beduinok pedig büszkék arra, hogy a film egy része itt forgott.
És innen indul a Desert Cup (’sivatagi kupa’) elnevezésű jordániai sivatagi futóverseny is, amely a világ legkeményebb próbatételei közé tartozik. 168 kilométer küzdelem a vörös homokban, a tűző napon. A Desert Cup olyan a futóknak, mint a Párizs–Dakar-rali az autósoknak – egy legenda. Azért éppen 168 kilométert kell megtenni a sivatagban, mert egykor a dezertáló légiósok is ennyit tettek meg embertelen körülmények között, ha elszöktek helyőrségükről.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave