Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


1.4.4. A környezeti dimenzió tendenciái

A klímaváltozás nem csupán környezeti kihívásként, hanem a turisztikai keresletet és kínálatot egyaránt átalakító strukturális tényezőként jelenik meg, amely új, korábban nem hangsúlyos trendek kialakulásához vezet. A szektornak alkalmazkodnia kell az éghajlat radikális ingadozásaihoz (pl. enyhe telek, erős hőhullámok). A turisták szokásosnak mondható utazásszervezési magatartása a szélsőséges időjárás elkerülése érdekében eltolódik (klímaadaptáció): a nyári főszezon népszerűsége enyhül, míg a tavaszi és őszi időszak forgalma erősödik. A mediterrán országok rovására felértékelődnek a hűvösebb, északi desztinációk. Az elmúlt évekre jellemző, hogy a vízhiány és az energiaárak miatt időszakos erőforrásválságok alakulnak ki több helyen, amit csak alapos tervezéssel (pl. víz-újrahasznosítás, körforgásos modellek implementálásával) és hatékony erőforrás-allokációval vészelhetünk át (Amadeus, 2025; ETC, 2025; GD Consulting, 2025b; WEF, 2025).
A fenntarthatóság alapkövetelménnyé válik: a green-washing-szerű marketingfogások helyett immáron szigorú üzemeltetési szükségszerűség és az átlátható jelentéstételi kötelezettségek (ESG) veszik át a főszerepet a szolgáltató vállalatoknál (Smolčić, 2024; GD Consulting, 2025b). Ezzel párhuzamosan a károk minimalizálásán túlmutató regeneratív turizmus válik irányadóvá, ahol a cél a természeti és társadalmi környezet aktív javítása, illetve annak biztosítása, hogy a látogató többet adhasson vissza a desztinációnak, mint amennyit elvett, felhasznált (ETC, 2025; But, 2024). A túlturizmus feszültségeinek kezelése érdekében a puszta értékesítést felváltja a felelős desztinációgondozás (angolul: destination stewardship), amely a helyi lakosság életminőségének védelmét és a turisták élményének kényes egyensúlyát célozza meg (GD Consulting, 2023; GD Consulting, 2025a). A keresleti oldalon is szemléletváltás zajlik: a Z generáció és a tudatos utazók körében népszerűbbé válnak az időnként lassabb, de alacsonyabb fogyasztással járó utazási formák (pl. a vasúti közlekedés preferálása a repüléssel szemben) (Accor, 2025; UN Tourism 2025b). A fenntartható turizmus modelljére való dinamikus átállás alapvető része a fogyasztói szemléletváltás, hiszen az ágazat környezeti terhelése rövid távon – és a leggyorsabban – a magas károsanyag-kibocsátású közlekedési formák visszaszorításával mérsékelhető (Ivanics et al. 2024).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave