Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

13.3.4. Tanulságok és reflexió

Petra mint a világörökség cím hordozója Jordánia egyik leglátványosabb és legjelentősebb turisztikai célpontja. A hitelesség és a történelmi autentikusság hat kritériuma közül (A Világörökség, 1997) háromnak is eleget tesz: egyrészt az emberi alkotószellem remekműve; másrészt egyedi (de legalábbis kivételes) értéke egy élő vagy már letűnt civilizációnak; harmadrészt pedig egy olyan sajátos építészeti stílust, technológiát örökít meg, amely az emberiség történelme egyik egyedi korszakának a meghatározó állomása volt. A világörökség mint márka azonban nem volt elegendő ahhoz a világhírnévhez, amelyet az „elveszett város” a filmturizmus révén elért, és amely nemzetközileg ismertté tette azáltal, hogy az 1989-ben forgatott Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmben kiemelt szerepet kapott, és a Szent Grál templomaként jelenítették meg. A filmben bemutatott Al-Khaszneh („kincsesház”) homlokzata a mai napig az egyik legismertebb filmes látványelem, amely Petra ikonikus arculatává vált.

A film turisztikai hatása azonban egyes kutatások szerint (Kana’an, 2014) vegyes eredményeket mutat. Noha a film világszerte népszerűvé tette Petrát, a felmérések szerint a látogatók nem minden esetben a helyszín, hanem sokkal inkább a film sztárjai és története miatt érdeklődnek iránta. Emiatt a film csak korlátozott mértékben hozhat hosszú távú gazdasági hasznot a helyi turizmus számára. Az arab kutatók véleménye szerint az itt forgatott filmek1 – köztük az Indiana Jones – nem mutatták be hitelesen a helyi kultúrát, így a desztináció imázsa elsősorban a látványra, nem pedig a kulturális örökségre épült. A világörökség márka egy-egy helyszínnek ugyanis nemcsak megkülönböztető védjegye és népszerűsítésének az eszköze, hanem egyedülállóságának, pótolhatatlanságának is a hirdetője, arra intve mindenkit, „hogy érintetlenségének megőrzése a jövő generáció javára szolgál” (Irimiás, 2018). Ennek egyik fontos tanulsága pedig nem is lehet más, mint az, hogy a desztinációmarketing során szoros kapcsolatot kell kialakítani a természeti és kulturális örökség, valamint egy-egy film elemei között annak érdekében, hogy a látogatók ne csak a filmes élmény, hanem a helyszín valódi értékei végett is odautazzanak (Basa et. al., 2025). O’Connor (2010) ajánlásai szerint fontos, hogy a film által gerjesztett turizmus különböző típusai jelentős lehetőséget kínáljanak a célterület széles körű népszerűsítésére, aminek az is velejárója, hogy a desztinációmenedzsment a filmturizmust is beépítse marketingstratégiájába. Emellett a desztinációmenedzsment felelőssége az is, hogy a film felismerhetővé tegye a helyszínt közönsége számára, azaz a valóságnak a lehető leginkább megfelelő módon mutassa be. Végül ez a kutatás határozottan javasolja a desztinációk filmturizmuson keresztül történő népszerűsítését is, ami megköveteli a marketinges szakemberektől, hogy tisztában legyenek a film forgatókönyvével és annak helyszínt bemutató módjával is.

1	Arábiai Lawrence / Lawrence of Arabia (1962), angol kalandfilm, 187 perc, rendező: David Lean; Transformers (2007), amerikai sci-fi, akciófilm, 143 perc, rendező: Michael Bay.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero