Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


14.2. Bevezetés

Péliföldszentkereszt (zarándokhely, vallási központ) jól példázza, miként kapcsolódhat össze a vallási-spirituális, természeti és aktív turizmus (egy helyen, térben összekapcsolódó különböző turisztikai ágazatok) egy olyan térben, ahol a hagyomány, a hit és a természeti örökség egymást erősítik (Gadácsi–Molnár, 2021). A Gerecse Natúrparkban, nemzetközi turista- és zarándokutak mentén fekvő kegyhely egyszerre szolgálja a zarándokok lelki és a természetjárók rekreációs igényeit. A fejlesztések célja a szakrális és természeti örökség megőrzése és bemutatása oly módon, hogy a hely vonzó legyen a zarándokok, a természetjárók és a helyiek számára. A szakralitás (vallási identitású) és a természeti értékek egymást kiegészítve járulnak hozzá egy fenntartható, élményszerű, több célcsoportot megszólító kínálathoz.
A programok a vallási turizmus hagyományaira, a spirituális (lelki, szellemi többletű) turizmus új szemléletére (Gadácsi, 2022, 2024) és az aktív (természetközeli, aktív bevonódást feltételező) turizmus korszerű formáira és minőségi elveire építettek (Molnár, 2022; Schweizer Wanderwege, n.d.), figyelembe véve a különböző korosztályok igényeit. A kegyhely (vallási központ) karaktere lehetővé teszi, hogy a vallási és természeti tapasztalat valódi párbeszédbe lépjen („Zarándoklás 3.0”, Gadácsi, 2024). A zarándok- és turistaútvonalak, valamint a Natúrpark és a látogatóközpont oktatási és teremtésvédelmi (teremtés-gondozás, amely egy vallási-etikai megközelítés; Isten teremtett világával szembeni felelősségteljes és szeretetteljes gondoskodást jelenti) fejlesztései egységes rendszert alkotnak, ahol a vallás és a természet találkozása kézzelfogható tapasztalattá válik (Gadácsi, 2022, 2024; Molnár, 2021a).
A tanulmány konkrét célja olyan készség, attitűd átadása, amely érzékenyíti az olvasót, és segít megérteni, hogyan kapcsolódhat össze a vallási-spirituális és a természetalapú aktív turizmus egy közös, fenntartható rendszerben. Szándékunk a mérhető értékteremtésen túl bemutatni, hogy miként lehet egy kegyhely szakrális identitását megőrizve új turisztikai kínálatot kialakítani. Ezen speciális, újszerű turisztikai megközelítések metszetén ismertetni, átadni a szakrális-spirituális-aktív tér eredményeit, mindeközben feltárni az identitásmegőrzés és a fejlesztés közötti egyensúlyt egy egyszerre vallási és természeti desztináció példáján keresztül.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave