Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


1.4.5. A politikai-szabályozói dimenzió tendenciái

A korábban feltárt tendenciákat a politikai döntéshozói oldal és a szabályozói környezet szigorú beavatkozásokkal katalizálja, legyen szó az EU Green Deal érvényesítéséről, vagy a lakhatási válság és a túlturizmus közös enyhítése miatt számos európai nagyvárosban bevezetett rövidtávú lakáskiadási (STR) korlátozásokról, vagy a látogatói kvótáról. A Covid-19 utáni időszak esetében megállapítható, hogy az európai uniós szabályozások és a klímacélok már közvetlenül is formálják a turisztikai fejlesztések irányait, kényszerítve a szektort a zöld átállásra (Amadeus, 2025; GD Consulting, 2025a; WEF, 2025). Kínában és Thaiföldön ezzel szemben lazító intézkedéseket helyeznek hatályba a beutazó turizmus élénkítése érdekében. A tendencia kulcsa, hogy egyszerűbbé tegyék a nemzetközi turisták mobilitását az országba: lazítanak a vízumszabályokon (vagy éppen teljes vízummentességet vezetnek be), miközben a folyamatok digitalizációját (e-vízum) is felgyorsítják (UN Tourism, 2024; UN Tourism, 2025b; ETC, 2025). Ez a két, ellentétes fejlődési irány mindent összevetve célszerű, hiszen a kereslet térbeli terítésével csökken a turizmus koncentráltsága és enyhül a túlturizmussal sújtott városok környezeti, társadalmi leterheltsége. A Booking.com (2025) szerint erősödik a politikai és társadalmi elvárás az akadálymentesítés kiterjesztése iránt is, ami pl. a neurodivergens (pl. autizmussal, diszlexiával, ADHD-val rendelkező) utazók számára fejlesztett neuroinkluzív navigációs rendszerek támogatását foglalja magába. Ezek olyan digitális vagy fizikai tájékozódást segítő megoldások, melyek csökkentik a kognitív terhelést, egyértelmű útvonalakat, vizuális és szenzorosan kontrollált információkat biztosítanak. Az állandósult geopolitikai válságok (pl. gyakori légtérzárak), vagy angolul a permacrisis, korában a fizikai biztonság és a geopolitikai stabilitás a desztinációválasztás elsődleges, mindent felülíró szempontjává emelkedett (UN Tourism, 2024; Amadeus, 2025; ETC, 2025; WEF, 2025). A bizonytalan nemzetközi környezet ellenére az országok – az adatigényes országimázs-menedzsmentfeladatok összehangolása érdekében – igyekeznek visszaszerezni az ellenőrzést az utazási adataik felett a globális piaci és technológiai óriásoktól (Efthimiou, 2025).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave