Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


14.3.3. Probléma, kihívás

A kegyhely kettős természete – vallási és aktív turisztikai funkciói – alapvető feszültségeket hordoz: miként őrizhető meg a szakrális jelleg, miközben a hely nyit a szélesebb közönség felé. A fő kihívás az volt, hogyan növelhető a látogatottság és bővíthető a kínálat anélkül, hogy sérülne a hely spirituális karaktere. A fejlesztések célja az volt, hogy Péliföldszentkereszt ne csupán zarándokcélpont, hanem olyan nyitott tér legyen, ahol a szakralitás, a természet és a közösségi élmény harmóniában jelenik meg. A térség turisztikai lehetőségei korábban kihasználatlanok voltak: rövid tartózkodási idők, 2019-ben mindössze 7600 vendégéjszaka (részben mivel a zarándokok és gyalogtúrázók az útvonalak áthaladó jellege miatt jellemzően csupán egy-egy éjszakát töltöttek itt, „átmenő vendégként”), hiányzó komplex programok, gyenge marketing és szezonalitás jellemezte. A közösségi közlekedés és az infrastruktúra hiányosságai szintén akadályozták a fenntartható működést. Bár Péliföldszentkereszt zarándokhelyként (az elsődleges motivációk a vallási természetű értékek) ismert volt, a természetjárók és családok számára kevés szolgáltatás és információ állt rendelkezésre. A fejlesztések célja ezért a vallási és aktív turizmus értékeinek összehangolása volt, hogy ezek egymást kiegészítve, ne pedig kizárva jelenjenek meg (Gadácsi, 2022; Molnár, 2021a). A vallás turisztikai fókuszba helyezett identitása elzárta a helyet. Jellemzően táborozók szezonális kiszolgálására rendezkedett be a fenntartó mind üzemeltetés, mind programok tekintetében. Forráshiányos gazdálkodása nem tette lehetővé a gazdag kulturális és természeti értékek széles körű bemutatását, amelyet az állandó, megbízható, kompetens munkaerő hiánya mélyített. Alapvető igényként jelent meg ennek felismerése, elfogadása és a fejlesztések mögé tett fenntartói szándék, amely elindított a fejekben valami új felfedezhetőségét.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave