Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

14.3.4. Fejlesztések, bevatkozások, megoldások

A 2020-as évek elejétől a Szalézi Lelkigyakorlatos Központ és a Gerecse Natúrpark közös fejlesztései a szakrális és természeti értékek integrált megjelenítését célozták. A templom felújítása mellett megépült a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont, új kiállítóterekkel, vendéglátóhelyekkel, vizesblokkokkal és egységes látogatóirányítási rendszerrel. A későbbi ütemekben tematikus szakrális útvonalak – az Üdvtörténeti tanösvény, a Via Lucis (Öröm útja) és az információs pontok – jöttek létre. Fontossá vált a kegyhelyet magukénak érző közösségek, helybéliek, és térségi szakértők bevonásával való közös gondolkodás, fejlesztés, amely harmóniában a hely szellemiségével tematikus programsorozatok együttes alkotásával hozzájárult a folyamatos értékteremtéshez, melybe egyre többen vettek részt, egyre messzebbi desztinációkból. Felismerték, hogy a hely identitásának feltárása, szakértői felhasználása és bemutatása reputációt hordoz, és ennek mérhető értéke van. Mindez formálódott a pályázati lehetőségek mentén megalkotható modern turisztikai eszközök fejlesztésével, közösségi műhelyeken való ötletek kivitelezésével. A látogatóközpont kínálata interaktív kiállításokkal, szabadtéri és beltéri tanösvényelemekkel, mászófallal és játszótérrel bővült, a teremtésvédelem és szemléletformálás jegyében. A cél egy integrált, vallási és természetvédelmi nevelést nyújtó élmény volt, amely családokat, diákokat, túrázókat és zarándokokat egyaránt megszólít. Az aktív turizmus lehetőségei is jelentősen bővültek. Az Öreg-kő sziklamászó útvonalai és természetes falai mellett új megközelítő túraösvények, valamint a látogatóközpont játszóteréhez kapcsolódó gyakorló mászófal létesült (Komárom–Esztergom Vármegye Önkormányzata, 2025). A többlépcsős gyalogosturisztikai hálózatfejlesztési mintaprojekt (Molnár, 2021a) célja az volt, hogy a hosszútávú turista- és zarándokutak – pl. Országos Kéktúra, Mária Út, Gyöngyök Útja – összekapcsolásával és kiegészítésével minőségi, látogatóközpontú helyi hálózat jöjjön létre (Molnár, 2022; Schweizer Wanderwege, n.d.).

A korábban hiányos körtúra-lehetőségeket és a környező települések kapcsolatait bővítették, egységes, integrált turista- és zarándokút-jelző táblarendszerrel (Molnár, 2021a). A hálózatos fejlesztések egyik legfontosabb eleme a Jankovich-barlang és az Öreg-kő csúcsa közötti, korábban veszélyes, 60 méteres szakasz kiépítése volt lépcsőkkel, jelzésekkel és figyelmeztető táblákkal. A beruházás a Natúrpark gondozásában, tájépítészeti tervezéssel és önkéntes közreműködéssel, a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő Zrt. támogatásával valósult meg. Ennek révén az Öreg-kő csúcsa biztonságosan, legálisan megközelíthetővé vált, és új körtúrák kapcsolódtak a hálózatba. Az ösvény utolsó tábláinak és jelzéseinek kihelyezését és avatását 2023 júniusában nemzetközi turistaút-szakmai minikonferencia kísérte a látogatóközpontban, a World Trails Network (WTN) tagjainak szervezésében, ahol az épp közép-európai tanulmányútjukat a térségben töltő tajvani turistautas szakemberek a hely szakrális értékeivel is megismerkedhettek (TMI Trail Association, 2023). A fejlesztésekhez kapcsolódott a Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt közötti, kb. 2 km-es kerékpárút-szakasz kiépítése, amely a Sacra Velo hálózat részeként valósult meg (Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat, 2017–2021). A korábban hiányzó kapcsolat új lehetőségeket teremtett a kerékpáros és gyalogos túrák számára is, mivel a két helyszín között korábban csak egy időszakosan nehezen járható gyalogösvény volt, és közúton 12 km-es kerülővel lehetett csak eljutni. Így ez Péliföldszentkereszt általános megközelíthetőségét is jelentősen növelte, mivel Mogyorósbánya lényegesen kedvezőbb közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik.

A beavatkozások nyomán a térség túravariációs indexe jelentősen nőtt (Molnár, 2021a, 2021b): a Péliföldszentkeresztről induló gyalogos körtúrák száma, változatossága és a látogatói élmény gazdagodott, a tartózkodási idő meghosszabbodott. A fejlesztések hatása Bajót település túravariációs értékét is növelte, azaz mint körtúra-kiindulópont vonzerejét erősítette, noha ez eredetileg nem volt a hálózatfejlesztési projekt közvetlen célja.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero