Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

16.2. Bevezetés

Az aktív turizmus az utóbbi évtizedben az európai turizmus egyik leggyorsabban növekvő és leginnovatívabb szegmensévé vált, amely nem csupán rekreációs vagy sportcélokat szolgál, hanem egyre inkább a vidéki térségek gazdasági diverzifikációjának és fenntartható fejlődésének egyik motorja is (OECD, 2022; ATTA, 2023). A szabadidősport, természetjárás, kerékpározás, vízi- és hegyi turizmus iránti keresletet a pandémia utáni időszakban különösen erősödő trendek táplálták. A természetközeli élmények iránti igény, az egészségtudatos életmód, valamint a tömegturizmus alternatíváit kereső utazói motivációk egyre jellemzőbbé váltak az elmúlt időszakban (European Travel Commission, 2023). Ugyanakkor az aktív turizmus térnyerése számos gazdasági és működtetési kérdést is felszínre hozott. A látványos beruházások és új létesítmények mögött sok esetben hiányzik a hosszútávon fenntartható üzleti modell, a működtetési költségek és a fenntartási források reális tervezése (Swarbrooke, 2019). Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy számos, európai uniós támogatásból létrehozott aktív turisztikai beruházás néhány éven belül alulhasznosítottá vagy veszteségessé válik, mivel a beruházási fókusz nem párosult a gazdasági életképesség vagy fenntarthatósági elemzésével (European Court of Auditors, 2020; AÖFK, 2023).

A gazdasági fenntarthatóság az aktív turizmus esetében nem pusztán pénzügyi kérdés, mert az üzleti modellek minősége és a működtetés szerkezete közvetlenül befolyásolja a helyi gazdaság dinamizmusát, a foglalkoztatást, valamint a közösségi és környezeti célok teljesülését is (Buckley, 2011; Dwyer et al., 2020). Az outdoor turizmus gazdasági ökoszisztémája komplex, hiszen a látogatói keresletet nemcsak az attrakció minősége, hanem a szolgáltatási lánc, a partnerségi struktúrák és a közösségi részvétel is formálják (Ritpanitchajchaval et al., 2023). A sikeres nemzetközi modellek – például az osztrák és svájci outdoor központok, illetve a brit és skandináv példák – közös jellemzője, hogy a beruházás és működtetés nem válik szét, hanem egységes, hosszú távú gazdasági tervezésre épül (VisitScotland, 2021; OECD, 2022).

A jelen fejezet célja e tapasztalatok gazdasági nézőpontú feldolgozása. A fejezetbe az aktív turizmus működtetési és finanszírozási logikáinak feltárása, a fenntarthatósági hibák és sikertényezők elemzése, valamint olyan gyakorlati javaslatok megfogalmazása került, amelyek elősegíthetik a hazai fejlesztések gazdasági életképességét. A fejezet kifejezetten az üzleti modellek, a finanszírozási struktúrák, valamint a gazdasági fenntarthatóság kérdéskörére összpontosít, nem határozza meg az aktív turizmus fogalmát és nem érinti annak elméleti aspektusait.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero