Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

16.11. Összefoglalás és konklúzió

Az aktív turizmus gazdasági fenntarthatósága az elmúlt években az európai és hazai turizmusfejlesztési politika egyik kulcskérdésévé vált. A fejezetben bemutatott elemzések egyértelműen jelzik, hogy az aktív turizmus sikerének alapja nem kizárólag a beruházási volumen, hanem a működtetésre épülő gazdasági logika és a partnerségi alapú üzleti modell. A hosszútávon életképes létesítmények közös jellemzője a tudatos üzleti modellezés, a reálisan tervezett költség- és bevételi struktúra, valamint az a képesség, hogy a közösségi és piaci elemeket egyensúlyban tudják tartani. A gazdasági fenntarthatóság tehát nem pusztán pénzügyi mutató, hanem integrált szemlélet, amely ötvözi a gazdasági, társadalmi és környezeti célokat.

A fejezet rávilágított arra is, hogy a díjmentes és fizetős modellek közötti választás nem ideológiai, hanem stratégiai kérdés. A nyugat- és közép-európai példák (Ausztria, Svájc, Egyesült Királyság) azt mutatják, hogy a fizetős, de értékalapú modellek képesek biztosítani a minőséget és a fenntartható finanszírozást, míg a skandináv országokban a díjmentes, közösségi fenntartású rendszerek működnek stabilan, ahol erős a társadalmi részvétel és a környezeti tudatosság. A hibrid modellek – amelyek az ingyenes hozzáférést ötvözik a szolgáltatásalapú bevételekkel – jelentik a leginkább adaptálható megoldást Magyarország számára is. A sikeres (pl. BikePark Wales, Schweizer Wanderwege) és sikertelen (bezárt kelet-európai kalandparkok) projektek tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a fenntarthatóság kulcsa a több lábon álló finanszírozás és a hosszú távú üzemeltetési terv.

A nemzetközi gyakorlatok alapján az aktív turizmus gazdasági hatásai multiplikátor jellegűek, mert nemcsak közvetlen bevételeket, hanem helyi munkahelyeket, vállalkozásokat és társadalmi tőkét is generálnak. A fenntarthatóság hibáinak elemzése ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a beruházási logika önmagában nem elegendő, hiszen a működés, a karbantartás és az üzemeltetési felelősség átgondolása nélkül a projektek gyorsan elértéktelenednek.

Összességében a magyar aktív turizmus fejlesztésének jövője az integrált, gazdaságilag tervezett és partnerségalapú modellek irányába mutat. Ehhez szükséges az ágazati szereplők közötti együttműködés erősítése, a fenntarthatósági auditok rendszeresítése, valamint a közösségi és magánfinanszírozási források összehangolása. A hosszútávon sikeres aktív turizmus nemcsak a természet élményét, hanem a helyi gazdaság stabilitását is szolgálja, így egyszerre válik közösségi értékké és gazdasági erőforrássá.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero