Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

17.2. Bevezetés

A fesztiválok és a turizmus kapcsolata napjainkban kiemelt szerepet játszik a vidéki térségek gazdasági és társadalmi fejlődésében. A fesztiválok nem csupán kulturális események, hanem komplex fejlesztési eszközök, amelyek képesek hozzájárulni a helyi közösségek megerősítéséhez, a vállalkozások életképességéhez és a desztinációk hosszú távú vonzerejéhez (Getz, 2010; Jászberényi, 2016). Magyarországon különösen a Művészetek Völgye és a Kerekdomb Fesztivál váltak olyan példákká, amelyek túlmutatnak a kulturális élménynyújtáson: integrálják a helyi értékeket, ösztönzik a közösségi részvételt, és az aktív turizmus bevonásával támogatják a fenntartható vidékfejlesztést.

A Művészetek Völgye több mint három évtizede működő összművészeti fesztivál, amely évente több százezer látogatót vonz Kapolcs, Vigántpetend és Taliándörögd térségébe. A fesztivál a kulturális programokat ötvözi környezettudatos és közösségi kezdeményezésekkel – például re-pohár rendszer, szelektív hulladékgyűjtés és közösségi közlekedés ösztönzése –, így a fenntarthatóság mindhárom pillérét integrálja (Smith, 2016). A Kerekdomb Fesztivál Tokaj-Hegyalján a borászat, a természetjárás és a kultúra összekapcsolásával hoz létre egyedi turisztikai terméket, erősítve a régió identitását és szezonon túli látogatottságát (Tóth, Hegedűs, & Pusztai, 2020).

Az esettanulmány célja, hogy bemutassa, miként válhatnak e fesztiválok a fenntartható turizmus és az aktív turizmusintegrált modelljeivé. Az aktív turizmus – a mozgásalapú, sport- és rekreációs tevékenységekre épülő turizmusforma – olyan eszköz, amely elősegíti a környezeti tudatosságot, támogatja az egészséges életmódot, és fenntartható módon teszi elérhetővé a desztinációkat (Lengyel, 2016; Hall – Page, 2014). A fesztiválturizmus és az aktív turizmus összekapcsolása így nemcsak élménygazdagabbá teszi a látogatói élményt, hanem hosszú távú fejlődési potenciált teremt a helyi gazdaság és közösség számára (Irimiás, Jászberényi, & Michalkó, 2019; Ásványi et al., 2019).

A tanulmány egyaránt reflektál a fesztiválok környezeti, gazdasági és társadalmi dimenzióira, bemutatva, hogyan alakíthatók ki olyan partnerségek és irányítási modellek, amelyek fenntartható módon képesek megerősíteni a vidéki térségek kulturális identitását és gazdasági önállóságát (Moscardo, 2008; Van der Wagen – White, 2018).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero