Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


17.3. Az eset bemutatása

A térségre jellemző az elvándorlás, a munkahelyek hiánya és az infrastrukturális leépülés. A fesztivál azonban új lendületet adott a településeknek: szálláshelyek, vendéglátóegységek és kézműves vállalkozások jöttek létre, amelyek egész évben szolgálják a látogatókat. A fesztivál ma már évente több százezer látogatót vonz, és nemcsak kulturális eseményként, hanem turisztikai vonzerőként is működik, aktív turisztikai elemekkel kapcsolódva az összművészeti tartalomhoz. A Művészetek Völgye három kistelepülésen (Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend) zajlik immár több mint három évtizede 1989 óta, évente kétszázezer látogatóval, melyből 2025-ben 130 000 jegyet is váltott a fesztiválra. A Völgy fenntarthatósági megoldásai között szerepel a re-pohárszelektív gyűjtésközösségi közlekedés ösztönzése; a hulladék-újrahasznosítás aránya 2018–2025 között 18%-ról ~69%-ra nőtt, miközben a látogatottság emelkedett. (Oszkó-Jakab, 2024)
A Kerekdomb Fesztivál Tokaj-Hegyalja egyik központjában, Tállyán szerveződik, ahol a borászat és a kulturális örökség összekapcsolása egyedi turisztikai élményt kínál. A rendezvény túrákkal, dűlőlátogatásokkal és kerékpáros programokkal épít a helyi aktív turizmus erősítésére, ezáltal ösztönzi a látogatókat, hogy a fesztiválon túl is visszatérjenek a térségbe 2016 óta. 2025-ben 6500 látogatót vonzott a 10. jubileumi fesztivál. A Kerekdomb egész éves kommunikációja a szezonalitás mérséklését célozza és a helyi turisztikai szereplők láthatóságát erősíti. (Oszkó-Jakab, 2024)
 
17.1. táblázat: Kiválasztott indikátorok
Terület
Indikátor
Érték / trend
Környezet
Újrahasznosítás aránya
18% → ~69% (2018–2025)
Mobilitás
Aktív/közösségi közlekedés integráció
Túrák, e-bike, szervezett séták
Közösség
Egész éves kínálat
MűvészVölgy Kúria, BB365-kapcsolat
Gazdaság
Turisztikai bevételek, kihasználtság
Helyi szolgáltatók kihasználtsága nő
Forrás: Szerző saját szerkesztése

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave