Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

17.4. Szereplők és érintettek

A fesztiválok szervezése számos szereplő együttműködésén alapul és a következőképp tekinthető át:

Szervezésben részt vevő partnerek: Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány, helyi partnerek és önkéntesek.
Szolgáltatók: borászatok, kézművesek, szállásadók, vendéglátók.
Közösség: települések lakói, akik a fesztiválból munkahelyhez és kulturális programokhoz jutnak. Kapcsolódó művészek közösségei.
Közönség: belföldi és külföldi turisták, akik a fesztivál mellett aktív programokban is részt vesznek.
Döntéshozók és közintézményi partnerek: a látogatók közössége, támogatók, Magyar Turisztikai Program Alapítvány, állami források kezelői.

Ez kifejtve a következőt jelenti. A Művészetek Völgye és a Kerekdomb Fesztivál sikeres megvalósítása komplex, több szinten szerveződő együttműködésen alapul, amelyben a szereplők, szervezésben résztvevő partnerek közös célja a fenntartható vidékfejlesztés és a közösségi értékteremtés. A fesztiválokat a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány koordinálja, amely felelős a projekt- és programmenedzsmentért, a partnerségek fenntartásáért és a minőségbiztosításért. Az alapítvány működése példát mutat a Getz (2010) által leírt „integrált fesztiválmenedzsment” modellre, amelyben a stratégiai döntéshozatal, a pénzügyi és szervezési felelősség központilag, de átláthatóan oszlik meg a helyi szereplőkkel.

A helyi önkormányzatok és települési partnerek a fesztivál infrastruktúráját és a közterületek használatát biztosítják, ezzel aktívan hozzájárulnak a gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz. A helyi szervezők és önkéntesek a fesztivál operatív lebonyolításában játszanak kulcsszerepet – ők felelnek a helyszíni koordinációért, a látogatói szolgáltatásokért és a közösségi kapcsolattartásért. Jászberényi (2016) szerint ez a fajta közösségi részvétel nemcsak a rendezvény sikerességéhez, hanem a települések társadalmi kohéziójának megerősítéséhez is hozzájárul.

A szolgáltatók – borászatok, kézművesek, vendéglátók, szállásadók – a helyi gazdasági erőforrásokat mozgósítják. Az ő részvételük erősíti a gazdasági fenntarthatóság pillérét (Smith, 2016), hiszen a helyi termékek, gasztronómiai kínálat és turisztikai szolgáltatások nemcsak a látogatói élményt gazdagítják, hanem a térség gazdasági önállóságát is növelik. A fesztiválok multiplikátorhatása (Jászberényi, 2016) révén a bevételek jelentős része helyben marad, elősegítve a mikro- és kisvállalkozások fejlődését.

A közösség és közönség egyaránt értékteremtő szereplő. A helyi lakosok és a látogatók közötti interakció közösségfejlesztő hatással bír, miközben a visszajelzések és az aktív részvétel a fesztiválok társadalmi elfogadottságát erősítik (Moscardo, 2008). A belföldi és nemzetközi látogatók körében végzett kutatások (Kovács – Boros, 2023) azt mutatják, hogy az élmény minőségét nem csupán a programok, hanem a közösségi atmoszféra és a helyi lakosság nyitottsága is meghatározza.

A támogatók és finanszírozók körébe tartoznak a pályázati források, állami és európai uniós programok, valamint a vállalati szponzorok, akik pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokkal segítik a fesztivál megvalósítását. A források diverzifikálása hozzájárul a gazdasági stabilitáshoz és a hosszú távú fenntarthatósághoz (Butler, 2006).

A közintézményi partnerek, mint például kulturális intézmények, turisztikai irodák és oktatási szervezetek, tudáspartnerséget biztosítanak, és elősegítik az események beágyazódását a nemzeti kulturális és turisztikai stratégiákba. A szabályozó és engedélyező szervek – önkormányzatok, rendvédelmi és hatósági szervezetek – biztosítják a működés jogi és biztonsági kereteit, összhangban a Van der Wagen és White (2018) által leírt eseménymenedzsment-modellel.

A felelősség- és feladatmegosztás világos a szereplők számára: a stratégiai és döntéshozatali kompetenciák az alapítványi vezetés és a települési önkormányzatok közös egyeztetésében valósulnak meg; az operatív lebonyolítást a helyszíni stáb és az önkéntes-koordinátorok irányítják; az erőforrásokat a települési infrastruktúra, a humán kapacitás és a szolgáltatói partnerség biztosítja. A monitoring és értékelés folyamatosan zajlik: a szervezők látogatói adatokat, hulladékkezelési és mobilitási mutatókat, valamint partneri riportokat gyűjtenek, amelyek alapot adnak a fenntarthatósági teljesítmény folyamatos fejlesztéséhez (Ásványi et al., 2019). Ez a partnerségi modell – amelyben a civil, piaci és közszféra aktorai közösen vállalnak felelősséget – jól példázza Lengyel (2016) fenntartható turizmusra vonatkozó elvét: a turizmus csak akkor lehet hosszútávon sikeres, ha minden szereplője értékalapon és kölcsönös előnyök mentén működik együtt. A különböző szereplők együttműködése nemcsak az események sikeréhez járul hozzá, hanem hosszú távú partnerségeket is létrehoz, amelyek segítik a helyi gazdaság és közösség fejlődését.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero