Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

17.5. Probléma / kihívás

A vizsgált fesztiválok működési környezetét a magyar vidéki térségekre jellemző demográfiai és gazdasági lejtmenet határozza meg. A Balaton-felvidéki és tokaj-hegyaljai kistelepülések népessége az elmúlt két évtizedben átlagosan 20–30%-kal csökkent, miközben a fiatal korosztály (18–35 év) elvándorlási aránya elérte a 40%-ot (KSH, 2023). A helyben elérhető munkahelyek száma korlátozott, a szolgáltatási szektor túlnyomó részben szezonalitásra épül. A Művészetek Völgye és a Kerekdomb Fesztivál e kihívások közepette vált a helyi gazdaság újraélesztésének motorjává, de a turizmus gyors növekedése új problémákat is felszínre hozott (Jászberényi, 2016; Irimiás et al., 2019).

A környezeti terhelés az egyik legjelentősebb szervezési kihívás. A fesztiválidőszakban Kapolcs és környéke lakosságszáma a tízszeresére nő – a napi látogatószám gyakran meghaladja a 25–30 ezret –, ami jelentős hulladékképződéssel és közúti torlódásokkal jár. A 2018-as felmérések szerint a keletkezett hulladék mindössze 18%-át sikerült újrahasznosítani, amit 2025-re 69%-ra emeltek az új re-pohár és szelektív gyűjtési rendszer bevezetésével (Oszkó-Jakab, 2024). Ez a javulás azonban többlépcsős koordinációt, többletköltségeket és a szolgáltatók tudatos bevonását igényelte, hiszen a helyi vállalkozások egy része kezdetben ellenállt a zöld előírásoknak (Smith, 2016).

A szezonalitás szintén jelentős fenntarthatósági kockázatot hordoz. A térség turisztikai bevételeinek több mint 70%-a a nyári hónapokban koncentrálódik (Lengyel, 2016), ezért a szervezők célja az egész éves aktivitás biztosítása. A Művészetek Völgye Alapítvány ezért hozta létre a MűvészVölgy Kúriát, amely télen is helyet ad kulturális és aktív turisztikai programoknak, míg a Kerekdomb Fesztivál a bor- és túrakultúra integrálásával egész éves vonzerőt épít (Oszkó-Jakab, 2024; Gál, 2020; Szabó – Závodi, 2018).

Végül a programintegráció jelentett szakmai kihívást: az aktív turisztikai elemek (pl. gyalogtúrák, e-bike túrák, dűlőlátogatások) beépítése a sokszínű művészeti kínálatba csak fokozatosan volt megvalósítható. A szervezőknek ügyelniük kellett arra, hogy az új tartalmak ne bontsák meg a „Völgy-élmény” közösségi és művészeti karakterét, miközben a látogatók 62%-a már igényelt természethez kötődő, aktív programokat (Kovács – Boros, 2023). A kulturális és rekreációs elemek integrálása tehát nemcsak kreatív, hanem stratégiai menedzsment-feladat, amely a fesztiválturizmus jövőállóságának kulcsa (Getz, 2010; Van der Wagen – White, 2018).

Összességében a két fesztivál számára a fő kihívások a demográfiai visszaesés, a környezeti terhelés kezelése, a szezonalitás mérséklése és az aktív turizmus organikus beépítése voltak. A fenntartható fejlődés csak ezen tényezők összehangolt kezelésével válhat megvalósíthatóvá, ami a szervezésben részt vevő szereplők közötti hosszú távú partnerséget és adatvezérelt döntéshozatalt igényel (Ásványi et al., 2019; Butler, 2006).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero