Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

17.7. Eredmények

A Művészetek Völgye és a Kerekdomb Fesztivál több dimenzióban is mérhető, fenntarthatósági szempontból releváns eredményeket hozott. A fesztiválok hatásai jól tükrözik a fenntarthatóság három pillérét – gazdasági, környezeti és társadalmi –, valamint az aktív turizmus integrációjának hozzáadott értékét (Getz, 2010; Smith, 2016; Lengyel, 2016).

Gazdasági hatások: A rendezvények jelentősen élénkítették a helyi gazdaságot: a szálláshelyek és vendéglátóegységek kihasználtsága a fesztiválidőszakban 90–100%-ra nőtt (Oszkó-Jakab, 2024). A multiplikátorhatás révén a fesztiválok közvetlen és közvetett bevételei 15–20%-os növekedést mutattak 2018 és 2025 között (Jászberényi, 2016; Jászberényi, Boros, – Böhm, 2022). A diverzifikált finanszírozás – jegybevétel, pályázati támogatás, szponzoráció – biztosítja a rendezvények pénzügyi stabilitását és a helyi szolgáltatók számára kiszámítható bevételi forrást. Az egész éves kínálat (pl. MűvészVölgy Kúria, BB365 kapcsolódás) mérsékli a turisztikai szezonalitást, így a térség gazdasági rezilienciája is nő (Butler, 2006; Irimiás, Jászberényi, & Michalkó, 2019).

Környezeti hatások: A fesztiválok ökológiai lábnyoma érdemben csökkent: a hulladék-újrahasznosítás aránya 2018 és 2025 között 18%-ról közel 69%-ra emelkedett a re-pohár rendszer, a szelektív gyűjtés és a tudatos hulladékkezelés bevezetésével (Oszkó-Jakab, 2024). A közösségi és aktív mobilitási megoldások (e-bike túrák, szervezett séták, shuttle-járatok) 20%-kal csökkentették a személyautó-forgalmat Kapolcs térségében a fesztivál idején (Szabó – Závodi, 2018; Hall – Page, 2014). A zöld intézkedések a látogatói elégedettség növekedéséhez is hozzájárultak, és a környezettudatos magatartás terjedését ösztönözték a szolgáltatói oldalon (Smith, 2016).

Társadalmi hatások: A fesztiválok erős közösségi kohéziót teremtettek: az önkéntesek és helyi lakosok bevonása évente több mint 600 főt érint, akik a szervezésben, vendéglátásban és programkíséretben is aktívan részt vesznek (Jászberényi, 2016; Moscardo, 2008). A rendezvények révén új kapcsolatok és hálózatok jöttek létre a helyi kulturális szervezetek, művészek és turisztikai szereplők között, elősegítve a fiatalok visszacsábítását és a közösségi identitás megerősödését. Az egész éves kulturális kínálat – például a MűvészVölgy Kúria programjai – a társadalmi fenntarthatóság egyik alappillérévé vált (Oszkó – Jakab, 2024; Van der Wagen – White, 2018).

Aktív turizmus és integrációs hatás: Az aktív turisztikai elemek (kerékpáros, gyalogos és tematikus túrák) integrálása a kulturális programokba új látogatói szegmenseket vonzott. A BalatonBike365 központ bevonásával a kerékpáros infrastruktúra kihasználtsága a fesztivál idején 30%-kal nőtt, és egyre több látogató marad a térségben a fesztivál után is (Gál, 2020; Kovács – Boros, 2023). Az aktív turizmus tehát nemcsak környezetbarát közlekedési alternatíva, hanem a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot egyaránt támogató összekötő erő (Getz, 2010; Lengyel, 2016).

Összességében a Művészetek Völgye és a Kerekdomb Fesztivál példája bizonyítja, hogy a fenntartható fesztiválszervezés és az aktív turizmus összehangolt fejlesztése hosszútávon is növeli a térségi versenyképességet és életminőséget (Irimiás et al., 2019; Jászberényi et al., 2022; Oszkó–Jakab, 2024).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero