Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

17.8. Tanulságok és reflexió

A Művészetek Völgye és a Kerekdomb Fesztivál esettanulmánya jól mutatja, hogy a fenntarthatósági célok elérésének kulcsa a helyi közösségek és az aktív turisztikai szolgáltatók közötti partnerség. A fesztiválok sikerét a fokozatos „zöldítés”, a szolgáltatói bevonás és a tudatos kommunikáció tette lehetővé. Az intézkedések bevezetése során kiemelt szerepet kapott az adatvezérelt döntéshozatal – a látogatói adatok, környezeti mutatók és gazdasági hatások rendszeres mérése –, amely segítette a szervezőket a programok finomhangolásában és a szezonalitás mérséklésében (Ásványi, Mitev, Jászberényi, & Mert, 2019; Jászberényi, 2016; Oszkó – Jakab, 2024).

A fokozatos beavatkozás és a partnerek bevonása (önkormányzatok, helyi vállalkozók, civil szervezetek) kulcsa volt az elfogadás és az eredményesség biztosításának (Moscardo, 2008). Az ökológiai és gazdasági célok együttes megvalósítása – például a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás növelése mellett a költségek racionalizálása – bizonyította, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezeti, hanem gazdasági előnyöket is teremt (Smith, 2016; Jászberényi, Boros, & Böhm, 2022).

Az adatvezérelt kommunikáció és a programintegráció eredményeként a fesztiválok egész éves turisztikai vonzerőt építettek ki. A MűvészVölgy Kúria és a BalatonBike365 központ téli-tavaszi aktivitásai csökkentették a kereslet ingadozását, miközben erősítették a látogatói lojalitást (Oszkó – Jakab, 2024; Lengyel, 2016). A logikai lánc (output–outcome–impact) következetes nyomon követése tette lehetővé, hogy a beavatkozások hatása mérhető és más desztinációkra is átültethető legyen (Van der Wagen – White, 2018; Hall – Page, 2014).

Nehezebbnek bizonyult a fiatal korosztály hosszú távú helyben tartása és a közösségi elköteleződés fenntartása, ami rávilágít arra, hogy a társadalmi fenntarthatóság nem csupán programfüggő, hanem mélyebb strukturális folyamatokat igényel (Kovács – Boros, 2023; Irimiás, Jászberényi, Michalkó, 2019).

Összességében a két fesztivál gyakorlata igazolja, hogy a fenntarthatóság csak integrált partnerségi megközelítéssel valósítható meg, ahol a kulturális, gazdasági és környezeti szempontok egymást erősítik. A fesztiválok által alkalmazott modell jó gyakorlatként szolgálhat más vidéki térségek számára is, ahol a turizmus fejlesztése a közösségépítés és az aktív életmód ösztönzésével együtt zajlik (Moscardo, 2008; Van der Wagen – White, 2018).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero