Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


18.4. Tömegturizmus és fenntarthatóság

A nagy látogatottság melletti működőképesség ma elsősorban irányítási és finanszírozási eszközökön múlik: a több szintű kormányzásban rögzített, célhoz kötött turisztikai díjak és illetékek, a dinamikus/kvótás árazás, a zöld közbeszerzés és a teljesítménymutatókhoz kötött koncessziók teszik lehetővé, hogy a helyi jólét és a környezeti teherbírás legyen a vezérlő elv (OECD, 2021, 2024). A klímakockázatok mérséklésében a természetalapú megoldások (árnyékoló zöldinfrastruktúra, városi hűtőfolyosók, vízvisszatartás) bizonyítottan csökkentik a hőstresszt és az árvizek kárkockázatát, miközben javítják a látogatói élményt – ezért célszerű őket beruházási programokba és üzemeltetési szerződésekbe integrálni (European Commission, 2025; European Environment Agency, 2021; World Bank, 2021).
A viselkedésváltoztatás és az adatetika ugyanilyen kulcstényező: a GDPR-nak megfelelő, bizalomalapú adat-együttműködésekre épített nyílt irányítás (dashbordok, valós idejű információk) lehetővé teszi a célzott, „lökéselvű” eszközöket (időzített értesítések, alternatív útvonal- és időpontajánlás, dinamikus szolgáltatás-csomagolás), amelyek bizonyítottan képesek eltolni az igényt térben és időben anélkül, hogy adminisztratív tiltásokra támaszkodnánk (OECD, 2023; UNWTO, 2018). Mindez csak adatvédelem, első üzemmódban legitim: célhoz kötöttség, minimalizálás és transzparencia mellett, a PDCA-logikába illesztve (Regulation (EU) 2016/679).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave