Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

18.5. A Jövő Turizmusa Koalíció – 13 irányelv a fenntartható menedzsmentért

A Jövő Turizmusa Koalíció egy hat nemzetközi szereplőből álló szakmai-civil szövetség – a Center for Responsible Travel (CREST), a Destination Stewardship Center, a Green Destinations, a Sustainable Travel International, a Tourism Cares és a The Travel Foundation –, amely közös elvek szerint a turizmus fejlődését olyan pályára állítja, amely erősíti a helyi jólétet, óvja a természeti és kulturális örökséget, és hozzájárul a klímavédelemhez. A koalíció célja, hogy a desztinációk és vállalkozások a „növekedés mindenáron” logikája helyett a minőséget, az igazságos haszonmegosztást, a felelős kormányzást és az adatvezérelt döntéshozatalt helyezzék előtérbe. A FoTC ehhez nem pusztán kommunikációs keretet ad, hanem gyakorlatias „iránytűt”: olyan működési elveket és partnerségi megoldásokat, amelyek a stratégiaalkotástól az érintetti bevonáson át a monitoringig és a nyilvános beszámolásig végigkísérik a turizmusirányítást.

A FoTC alapját a szervezetek által közösen megfogalmazott 13 irányelv jelenti, amely ennek a gondolkodásnak a gerince. Ez a 13 elv a turizmust olyan értéklánccá formálja, amely mérhetően javítja a helyiek életminőségét, óvja az erőforrásokat, és hosszútávon is versenyképes, „jövőálló” kínálatot épít.

Lásd az egész képet. A turizmus hatása az egész desztinációt érinti – ökoszisztémákat, erőforrásokat, kultúrát, közösségeket és infrastruktúrát –, ezért a tervezésnek ágazatokon átívelőnek és rendszerszemléletűnek kell lennie.
Használj fenntarthatósági standardokat. A működést és a beszerzést igazítsd nemzetközileg elfogadott minimumokhoz (pl. GSTC), és jutalmazd a bizonyíthatóan felelős gyakorlatokat.
Működj együtt a desztináció menedzsmentjében. Közös kormányzásban (önkormányzat–vállalkozások–civil szervezetek) szülessenek a döntések, a helyi sokszínűség tiszteletével.
A minőséget válaszd a mennyiség helyett. A kapacitások tiszteletére, csúcsidők széthúzására és kevésbé ismert helyek előtérbe állítására építs – a lakhatóság és a vendégélmény védelmében.
Követeld a méltányos jövedelemelosztást. Erősítsd a helyi értékláncokat, a tisztességes béreket és a helyben maradó jövedelmet.
Csökkentsd a turizmus terheit. Számold el a környezeti és társadalmi külső költségeket (zaj, hulladék, zsúfoltság), és kezeld őket célzott beavatkozásokkal.
Definiáld újra a gazdasági sikert. Ne csak a látogatószámot mérd, hanem az eloszlást, a szezonkiegyenlítést, a helyi hozzáadott értéket és a környezeti hatásokat is.
Mérsékeld a klímahatásokat. Dekarbonizáld az utazási láncot és az üzemeltetést, építs rezilienciát, és igazodj a 1,5 °C-os pályához (azaz olyan, 2030-ig és 2050-ig ütemezett célokat vállalj, amelyek az 1,5 °C-os klímacélhoz igazodó kibocsátáscsökkentést biztosítják).
Zárd az erőforráskört. Víz- és energiahatékonyság, megelőzés–újrahasználat–újrahasznosítás: a körforgásosság legyen alapelv.
Korlátozd a turizmus földhasználatát. Kerüld a terjeszkedést, védd a táji és kulturális értékeket, részesítsd előnyben a meglévő területeket.
Diverzifikáld a forráspiacokat. Oszd el a keresletet szezonban és térben, csökkentve a kiszolgáltatottságot és a csúcsidős nyomást.
Őrizd a „hely szellemét”. Támogasd az autentikus kultúrát és a helyi részvételt, kerüld a homogenizációt, és tartsd tiszteletben az örökséget.
Működj felelősen. Légy átlátható, jogkövető és számonkérhető; érvényesíts tisztességes foglalkoztatást és felelős ellátási láncot, és jelents nyilvánosan az előrehaladásról.

Az a desztináció lesz jövőálló, amely a FoTC 13 elvére és a GSTC mérhető pilléreire támaszkodva adatvezérelt módon terít, csökkenti a lábnyomot, és a mennyiséget minőségi, helyi jólétet teremtő élménnyé alakítja. A klímaváltozás és a tömegturizmus kettős nyomása így nem csupán kezelhető, hanem a megújulás katalizátora: PDCA-alapú működéssel, transzparens jelentéssel és következetes közösségi együttműködéssel a hely nemcsak megmarad, hanem értékében is gyarapszik.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero