Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


18.8.2. Turisztikai ágazatok közötti horizontális integráció és transzferlehetőségek

A „Ehető erdő” természetes híd az aktív turizmus (túra, kerékpár) és a gasztronómia között: a tematikus ösvények és kóstolóállomások kulturális interpretációval egészülnek ki (helyszellem, ipartörténet), így a termék egyszerre outdoor, kulináris és kulturális kínálat – amely bármely szezonban értékesíthető. Könnyen kapcsolható a MICE-hoz is (kis létszámú „green meeting” csomagok, terepi tanulás), valamint családi/iskolai edukációhoz (erdei alapanyagtérkép, felelős gyűjtés). A GoGreen a wellness- és gyógyturizmus mellé rendeli hozzá a fenntartható döntéseket: fürdő- és városfelfedező csomagok kerékpáros kihívásokkal, zöld mobilitási ösztönzőkkel (vonat+busz kedvezmények), kulturális programokhoz kapcsolt pontgyűjtéssel. A digitális élmény így horizontális integrátor: ugyanazzal az analitikával terelhető a családi, az aktív, a kulturális és a „slow” turizmus közönsége kevésbé terhelt időszakokba és terekbe. E logika máshol is alkalmazható: hegyvidéki városperemeken a „forest-to-fork” mintaként szolgál négyévszakos, alacsonyabb lábnyomú csomagokhoz; fürdő- és kisvárosi desztinációkban pedig a gamifikált nudging köti össze a wellnessélményt az aktív, kulturális és családi ajánlatokkal – mindkét esetben mérhető, FoTC/GSTC-alapú eredményességgel.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave