Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

19.3.2. Regeneratív turizmus – egy lényegi paradigmaváltás

Míg a fenntarthatósági intézkedések a regeneráció részét képezik, a regeneratív megközelítés proaktív és túlmutat a fenntartható turizmuson. A fenntartható cselekvés célja a világ megőrzése oly módon, hogy a jövő generációi számára ugyanolyan cselekvési lehetőségeket biztosítson, mint a miénk. A regeneratív cselekvés ezzel szemben a társadalmi, gazdasági és természeti rendszerek kapacitásának növelését célozza, a látogatók pozitív hatása által a helyet jobb állapotban kívánja hagyni, mint amilyen korábban volt (Bellato – Frantzeskaki – Nygaard, 2022). Fejlődést kíván teremteni, helyreállítani az okozott károkat, revitalizálni, hozzájárulni a helyi közösségekre és gazdaságokra gyakorolt pozitív hatások körforgásához (Dredge, 2022). A fenntarthatóság a meglévő rendszerek optimalizálására törekszik. A regeneratív gondolkodásmód egy ökológiai világnézeten alapul, amelynek célja, hogy megteremtse a feltételeket minden élet megújulásához és helyreállításához (Reed, 2007; Mang – Reed, 2011). Rendszerszintű változást jelent: nemcsak „kevésbé ártani” akar, hanem „többet visszaadni” a természeti és társadalmi környezetnek; nem csupán erőforrásokat őriz, hanem új életképességet hoz létre, nem a külső látogatóra épít, hanem helyi együttműködésre és közös felelősségre. Ebben a holisztikus nézetben az ember és a természet nem különálló kategóriák, hanem összekapcsolódnak és összefonódnak (Nelson – Shilling, 2018), nem igaz, hogy a természet korlátlan és ingyenes erőforrásokat biztosít az emberiségnek.

19.1. ábra: A fenntartható és regeneratív turizmus megközelítésének összehasonlítása

Szempont	Fenntartható turizmus	Regeneratív turizmus
Cél	A negatív hatások csökkentése	A helyi ökoszisztémák és közösségek megerősítése, gyógyítása
Fókusz	Erőforrások megőrzése	Helyi életképesség, ökológiai és kulturális megújulás
Főszabály	„Ne árts!”	„Adj vissza, teremts!”
Megközelítés	Szelektív, lineáris	Holisztikus, rendszerszemléletű
Mérce	Minimalizálás	Hozzáadott érték és helyreállítás
Kulturális hatás	Tradíciók megőrzése	Helyi közösségek erősítése
Példa	Ökohotel, ökoturisztikai ösvény hulladékmentesen	Vízvisszatartó tájrekonstrukció finanszírozás, közösségi erdőtelepítés, hagyományos ökológiai tudás integrálása

Forrás: Szerző saját szerkesztése Pollock (2019), Bellato – Pollock (2023) és saját kutatás alapján

A regeneratív megközelítés tehát nem annyira egy turizmusforma, hanem inkább egy világkép és működésmód: olyan gondolkodás és együttműködési kultúra, amelynek eredménye az ember és természet kölcsönös megerősödése, virágzó léte. Pollock (2019) turizmusfuturista szerint a regeneratív megközelítés virágzásfogalma pontos, mivel egy élő rendszer sikerét nemcsak pénzügyi szempontból írja le, hanem mindent magában foglal, ami az élettel és egészséggel jár, az összes képességet és előnyt – legyenek azok mentális, fizikai, érzelmi vagy spirituális hozadékok. Összehasonlító példaként említve a jelentős mezőgazdasági ágazatot, ahol a regeneratív szemlélet széleskörben ismert és elismert, e fogalom a turizmusban viszonylag új, kevés jó gyakorlat valósult meg ez idáig, elterjesztésében nagy szerepe van az elméleti és gyakorlati szakembereknek, nemzetközi trénereknek egyaránt.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero