Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

19.5. Összegzés

Bármennyire is eltérő a viszonyulás a világ különböző országai között a turizmus mutatói és formája kapcsán, nem elodázható a fenntarthatóság mint alapvonal elterjesztése, törekvés az iparág óriási környezet és társadalom terhelő lábnyomának mérséklésére. Mindezen, több évtizedes szétnyíltságot mutató olló összezárása mellett fontos a jelenleg is élenjárók támogatása, a nyitottak képzése a regeneratív szemlélet irányába, amely már nem a „kevésbé rossz”, hanem a „több jót” elve mentén működik. A pozitív hatást gyakorló utazás és turizmus komoly jövőstratégia is, amely az élőhelyek, az eltérő kultúrák, a vidéki kistérségekben, fejlődő országokban való megélhetés ígéretes modellje lehet. A regeneratív szemlélet az ökoszisztémák, közösségek és gazdaságok gyógyítására törekszik, így a turizmus aktív szerepet vállal a Föld rendszereinek helyreállításában. A regeneratív szint minden esetben beleér már az etika és spiritualitás rétegeibe, tudatosságot kíván és ahogy a 2.2. pont hangsúlyozta, mélyreható paradigmaváltás, fokozatos szemléletformálás után nyílik meg az emberben, majd ösztönzi gondolkodás- és viselkedésbeli változásokra. Ezt koncepciókban, állami stratégiákban jól megfogalmazni kihívás és tiszteletreméltó vállalás is. Korunkban még kisebbségi keskeny út, amely értetlenséget, valamint a turizmus klasszikus gazdasági szemlélete felől nézve megmosolygást, félreállítást vált ki, azonban már megérintett szolgáltatók, szakemberek és tudatos utazók komoly pozitív hatást tudnak kifejteni tevékenységükkel.

A regeneráció hatásának mérése összetettebb, mint a fenntarthatóságé, a hangsúly nem a csökkentésen, hanem a pozitív változás mérésén van, mint például: ökoszisztéma-szolgáltatások növekedése (pl. talajélet, vízvisszatartás), közösségi részvétel aránya és társadalmi tőke erősödése, helyi értékteremtés és körforgásos gazdasági mutatók. Ennek megtanulása előttünk álló, tovább vezető feladat, amelyhez nemzetközi szintről a Future of Tourism Coalition (2023) és a Global Sustainable Tourism Council (GSTC) regeneratív turizmus mérési keretrendszere adhat kiindulási pontot. A fejezetben ismertetett jó gyakorlatok bizonyítják, hogy a turizmus képes a paradigmaváltás és minden aspektusában, hatásában virágzó működés katalizátorává válni. Hazánkban az aktív és ökoturisztikai területen – részben a természetbeágyazottság okán – számos környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó kezdeményezés működik már sikerrel, ezeket a társadalmi pillérhez kötődően lenne szükséges kiemelten továbbfejleszteni közösségeken és inklúzión alapuló projektek által. Ahogy a 3. pont bevezető gondolatai hangsúlyozták, a szakmai környezetnek, állami keretstratégiának döntő szerepe van a térségben megszülető kezdeményezések irányultságában és életképességében, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ 2030 stratégiája pedig ösztönzője annak, hogy Magyarország is fenntartható, sőt idővel regeneratív jó gyakorlatokkal legyen a pozitív hatású turizmus szereplője.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero