Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


2.5. Az aktív turizmus mint cél és eszköz

Az aktív turizmus fejlődéstörténetében végig jelen volt a kettős természet: egyfelől a fizikai aktivitáshoz, kalandhoz és egészséghez kapcsolódó öncélú élmény, másfelől a környezet- és közösségbarát jelleg (AÖFK, 2022). A kérdés az, hogy napjainkban melyik dimenzió válik meghatározóbbá: vajon az aktív turizmus önmagában cél, vagy inkább eszköz a regenerációhoz és fenntarthatósághoz vezető úton?
Az aktív turizmus mint cél: Ebben az értelmezésben az aktivitás a turisztikai élmény központi eleme: a mozgás öröme, a teljesítmény érzése és az egészségmegőrzés motiválja az utazót. Az aktív turizmus célja itt a testi-lelki feltöltődés, az adrenalin és a természet közvetlen megtapasztalása. A turisztikai szolgáltatások (például túraútvonalak, sporteszközbérlések, szabadtéri programok) ezt a célt támogatják, s ezzel önálló turisztikai termékké teszik az aktivitást. Ez a megközelítés a szektorban ma is domináns, különösen a „sportos életmód” trendekre épülő fiatal generációk körében.
Az aktív turizmus mint eszköz: A regeneratív gondolkodásban azonban az aktivitás már nem önmagáért való. A mozgás, a természetben való jelenlét és a helyi közösségekhez való kapcsolódás transzformatív élménnyé válik: az ember nemcsak pihen, hanem tanul, reflektál és visszaad. Az aktív turista így a regeneráció „ügynöke”: olyan utazó, aki részvételével támogatja a helyi termékek fogyasztását, a kulturális örökség megőrzését és a természetvédelem céljait. Az aktivitás tehát viselkedési forma és tudatállapot egyben, olyan út, amelyen keresztül a turizmus képes lehet pozitív ökológiai és társadalmi hatást kifejteni. E kettősség (cél vs. eszköz) feloldása abban rejlik, hogy az aktív turizmus mindkettő egyszerre lehet. A kulcs a bevonódás mértéke:
  • ha az aktivitás csupán önmagáért történik, az turisztikai termék;
  • ha az aktivitás a hely és az ember közötti kapcsolódás eszköze, akkor regeneratív gyakorlatként is értelmezhető.
A jövő kihívása, hogy az aktív turizmus elmozduljon a „sportos szabadidő” kategóriából a „tudatos, közösségi és ökológiai részvétel” irányába. Ez nem csupán új marketingnyelvet, hanem új oktatási és fejlesztési megközelítést is kíván: olyan szakemberek képzését, akik képesek összekapcsolni a fizikai aktivitás élményét a fenntartható desztinációfejlesztés céljaival. A következő fejezet e kettősség sikeres gyakorlati megvalósítására hoz példákat.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave