2.6.2. Rota Vicentina

A Rota Vicentina egy több mint 750 kilométer hosszú gyalogos és kerékpáros útvonalhálózat Dél-Portugáliában, amely a Sudoeste Alentejano e Costa Vicentina Nemzeti Parkon halad keresztül (rotavicentina.com, 2025). A projektet 2011-ben helyi vállalkozók és lakosok kezdeményezték azzal a céllal, hogy alternatívát kínáljanak a tengerparti tömegturizmus modelljével szemben. A hálózat az Alentejo és Algarve régiókat köti össze, ahol a látogatók a tengerparti homokdűnéktől a belső falvakig változatos tájakat fedezhetnek fel. Az útvonal két fő ágból áll: a Fishermen’s Trail, amely a part mentén halad, és a Historical Way, amely a vidéki településeket kapcsolja össze.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1385frmao_208/#m1385frmao_208 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1385frmao_208/#m1385frmao_208)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1385frmao_208/#m1385frmao_208)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

2.3. ábra: Rota Vicentina útvonaltérkép

Forrás: Rotavicentina.com (2025)

 

A Rota Vicentina központi gondolata, hogy a turizmus csak akkor fenntartható, ha a helyi közösségek érdekeit szolgálja. A projektet egy nonprofit egyesület működteti, amelyben közel 200 tag (szállásadók, éttermek üzemeltetői, kézművesek, természetvédelmi szervezetek és önkéntesek) vesz részt. A tagsági díjakból, pályázatokból és önkéntes munkából finanszírozott működés biztosítja, hogy a bevételek helyben maradjanak, és ne a külföldi beruházók profitját növeljék. A Rota Vicentina fejlesztése így a turizmus lokalizációjának iskolapéldája: a növekedés helyett a minőségre, a közösségi kontrollra és az ökológiai egyensúlyra épít. Környezeti szempontból a projekt szigorú szabályokat alkalmaz. Az útvonalat évente karbantartják, a hulladékkezelésre és a vízhasználatra külön protokollok vonatkoznak, a jelzések és táblák újrahasznosított anyagból készülnek. A látogatók számára részletes viselkedési kódex készült („Walker’s Code” – hillwalktours.com, 2025), amely a természetvédelmi zónákon való áthaladás során elvárt magatartást rögzíti. A projekt minden évben monitorozza a látogatószámokat és az ökológiai terhelést, hogy elkerülje a túlturizmust, így a Rota Vicentina önszabályozó rendszerként működik.

Társadalmi dimenzióban a kezdeményezés revitalizálta a korábban perifériás falvakat: új vendégházak, családi éttermek és helyi termékpiacok jöttek létre, a fiatalok egy része pedig a turizmushoz kapcsolódó vállalkozásokban talált megélhetést. A helyiek szerint a projekt nemcsak jövedelmet, hanem önbecsülést is adott: a térség immár nem az elvándorlásról, hanem a visszatérésről híres. A túraútvonal megőrizte a táj autentikus karakterét, miközben új narratívát adott a régiónak: a tengerparti életmód helyett az egyszerűség, a természet és a közösség értékeit állította a középpontba. A Rota Vicentina kommunikációja tudatosan kerüli a hagyományos kommunikációs platformokat és marketingtevékenységeket: a hangsúly a lassú, felelősségteljes utazáson, a személyes kapcsolatokon és a természet tiszteletén van. Az útvonal nemcsak turisztikai, hanem oktatási platformként is működik: a szervezet iskolákkal és egyetemekkel együttműködve terepgyakorlatokat, természetvédelmi workshopokat és közösségi akciókat szervez. A látogatók így nemcsak passzív résztvevők, hanem tanuló utazók is, akik a turizmuson keresztül saját életmódjukat is újragondolják (rotavicentina.com, 2025).

Elméleti értelemben a Rota Vicentina az aktivitás–fenntarthatóság modelljének ugyanabba a zónájába esik, mint a Via Transilvanica: magas aktivitás és magas fenntarthatóság jellemzi, ugyanakkor még erősebb a regeneratív, ökoszisztéma-alapú megközelítése. A gyaloglás itt nem csupán testmozgás, hanem a tájjal való párbeszéd. A projekt a turizmust nem fogyasztási, hanem helyreállító gyakorlatként értelmezi, amely képes elősegíteni a helyi társadalom és környezet harmóniáját. A Rota Vicentina ezért a regeneratív aktív turizmus egyik nemzetközi referenciapontja, amely bebizonyította, hogy a lassú, emberléptékű utazás képes gazdasági, társadalmi és környezeti egyensúlyt teremteni egyaránt.

Tartalomjegyzék

• Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • 1. A kötet célja
  • 2. Az aktív, öko- és regeneratív turizmus mint rendszerszintű kihívás és lehetőség
  • 3. A kötet felépítése
• chevron_rightFogalmi és elméleti keretek
  • chevron_right1. Újratervezés az aktív turizmusban – feltörekvő trendek és jövőbeli perspektívák
    • 1.1. Absztrakt
    • 1.2. Bevezetés: a globális turizmus és a tendenciák megismerésének jelentősége
    • 1.3. Jelentősebb trendek a Covid-19 pandémia előtt
    • chevron_right1.4. A turisztikai szektor aktuális irányvonalai
      • 1.4.1. A társadalmi dimenzió tendenciái
      • 1.4.2. A technológiai dimenzió tendenciái
      • 1.4.3. A gazdasági dimenzió tendenciái
      • 1.4.4. A környezeti dimenzió tendenciái
      • 1.4.5. A politikai-szabályozói dimenzió tendenciái
    • 1.5. A feltárt trendek értelmezése az aktív turizmus szempontjából
    • 1.6. Összefoglalás
    • 1.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right2. Turizmusformák metszéspontjai: az aktív turizmus regeneratív ereje
    • 2.1. Absztrakt
    • 2.2. Bevezetés
    • 2.3. A turizmus mint társadalmi-ökológiai rendszer
    • 2.4. Fogalmi térkép: az aktív, öko-, lassú (slow) és regeneratív turizmus metszéspontjai
    • 2.5. Az aktív turizmus mint cél és eszköz
    • chevron_right2.6. Jó gyakorlatok
      • 2.6.1. Via Transilvanica – közösségi útépítés Romániában
      • 2.6.2. Rota Vicentina
    • 2.7. Összefoglalás
    • 2.8. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA kínálat fenntarthatósági és innovációs dimenziói
  • chevron_right3. Ökoszálláshelyek a fenntartható aktív turizmusban
    • 3.1. Absztrakt
    • 3.2. Bevezetés
    • chevron_right3.3. Ökoszálláshelyek és ökokempingek
      • 3.3.1. Meghatározások és jellemzők
      • 3.3.2. Tervezés és működés
      • 3.3.3. Tanúsítványok
    • chevron_right3.4. Többfunkciós ökoszálláshelyek: edukációs tér, élménybázis és közösségi kapcsolódás
      • 3.4.1. Edukációs dimenzió
      • 3.4.2. Jó gyakorlat edukációközpontú ökoszálláshelyek tekintetében
      • 3.4.3. Többdimenziós élménytér
      • 3.4.4. Jó gyakorlat élményorientált ökoszálláshelyek tekintetében
      • 3.4.5. Kapcsolódás a helyi közösséghez
    • chevron_right3.5. Ökoszálláshelyek együttműködései
      • 3.5.1. Együttműködési keretek
      • 3.5.2. Az együttműködés előnyei és hátrányai
    • 3.6. Összefoglalás
    • 3.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. Turisztikai infrastruktúra és látogatói terek fenntarthatósága nemzetközi és hazai példák alapján
    • 4.1. Absztrakt
    • 4.2. Bevezetés
    • 4.3. Látogatóközpontok, tanösvények tervezése
    • 4.4. A fenntarthatóság négy dimenziójának egyensúlya
    • chevron_right4.5. Esettanulmány: a Watt-tenger Látogatóközpontja
      • 4.5.1. A látogatóközpont innovatív szerepvállalása
      • 4.5.2. Fenntarthatósági dimenziók és kihívások
      • 4.5.3. Mesterséges intelligencia a tartalomgyártásban és ügyfélkapcsolatokban
      • 4.5.4. Befogadás és társadalmi integráció
    • 4.6. Összefoglalás
    • 4.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right5. Digitális és társadalmi innovációk a fenntartható turizmusban – Intelligens térhasználat
    • 5.1. Absztrakt
    • 5.2. Bevezetés
    • 5.3. Az intelligens térhasználat kialakítása
    • chevron_right5.4. Kulcsproblémák és kihívások az intelligens térhasználatban
      • 5.4.1. A dizájneszközök egyoldalú alkalmazása
      • 5.4.2. Az adatvezérelt megoldások dilemmái
      • 5.4.3. A túlturizmus (overtourism) kérdései
      • 5.4.4. Technológiai egyenlőtlenségek
      • 5.4.5. Viselkedésformálás és nudging etikai kérdései
      • 5.4.6. Esetpélda: Befolyásolhatja-e a járda színe, hogy a turisták mennyit sétálnak a városban?
      • 5.4.7. A közösségi részvétel lehetőségei és korlátai
      • 5.4.8. Esetpélda: A helyi közösség bevonása a turizmus szabályozása érdekében
      • 5.4.9. Természeti-társadalmi kontra gazdasági fenntarthatóság
    • 5.5. Konklúzió
    • 5.6. Felhasznált irodalom
• chevron_rightKözösségi és táji beágyazottság
  • chevron_right6. Közösségi részvétel és vonzerőintegráció: az aktív turizmus új logikája
    • 6.1. Absztrakt
    • 6.2. Bevezetés
    • 6.3. Aktív turizmus és társadalmi reziliencia
    • 6.4. A közösségi tulajdon és társadalmi vállalkozások szerepe az aktív turizmusban
    • chevron_right6.5. A hagyományos turisztikai attrakciók nyitása az aktív turizmus felé
      • 6.5.1. Tematikus ösvények és túrák
      • 6.5.2. Kerékpáros és e-bike kapcsolatok a hagyományos attrakciók körül
      • 6.5.3. Kalandturisztikai elemek a kulturális attrakciók környezetében
      • 6.5.4. A testi aktivitás és a wellness kombinációja, a gyógyító tájak integrált turisztikai modellje
      • 6.5.5. Aktív turisztikai rendezvények és versenyek a hagyományos attrakciók közelében
    • 6.6. Összefoglalás
    • 6.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right7. Túraútvonalak tervezése élményígéretek és természetvédelem egyensúlyában
    • 7.1. Absztrakt
    • 7.2. Bevezetés
    • 7.3. A tervszerű gyaloglás mint szabadidős tevékenység és más aktív turizmusformák támogatása
    • 7.4. A természetjárás nemzetközi kapcsolódásai
    • 7.5. Összefoglalás
    • 7.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right8. Fókuszban a fenntarthatóság és életminőség: élménymenedzsment és életminőségalapú termékfejlesztés stratégiai szemlélete ausztriai példák alapján
    • 8.1. Absztrakt
    • 8.2. Bevezetés
    • chevron_right8.3. Osztrák mestertervek: jó gyakorlatok a regeneratív megközelítésű stratégiai tervezés területén Linz város és Burgenland tartomány példái alapján
      • 8.3.1. Linz desztinációs stratégiájának fejlődése
      • 8.3.2. A regeneratív városi turizmus koncepciója: a kiegyensúlyozott turizmus rendszerszemlélete
      • 8.3.3. A kiegyensúlyozott és regeneratív turizmus koncepcionális alapjai
      • 8.3.4. A burgenlandi fenntarthatósági folyamat és az élménytéralapú desztinációmenedzsment modellje
      • 8.3.5. A paradigmaváltás és az új szemléleti keret
      • 8.3.6. A burgenlandi transzformációs folyamat
      • 8.3.7. Innovációk és jó gyakorlatok Burgenlandból
    • 8.4. Összefoglalás, következtetések
    • 8.5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightJövőálló turizmusformák és nemzetközi példák
  • chevron_right9. Az aktív kikapcsolódás integrációja a térspecifikus turisztikai termékekbe
    • 9.1. Absztrakt
    • 9.2. Bevezetés
    • chevron_right9.3. A térspecifikus turisztikai termékek az aktív kikapcsolódás tükrében
      • 9.3.1. A vízparti üdülés
      • 9.3.2. A városlátogatás
      • 9.3.3. A hegyvidéki turizmus
    • 9.4. Összefoglalás
    • 9.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right10. Határok nélkül: digitális nomádok az aktív turizmus élvonalában
    • 10.1. Absztrakt
    • 10.2. Bevezetés
    • chevron_right10.3. A digitális nomadizmus jelentősége az aktív turizmusban
      • 10.3.1. Aktív élmények keresése a digitális nomadizmusban
      • 10.3.2. Az aktív turizmus mint életstílus
    • chevron_right10.4. A digitális nomadizmus dimenziói az aktív turizmusban
      • 10.4.1. A digitális nomádok aktív turisztikai részvételének hármas keretrendszere
      • 10.4.2. Taghazout, egy új típusú tengerparti paradigma
      • 10.4.3. Vendégből tulajdonos: közösségi finanszírozás a síturizmusban
    • 10.5. Tanulságok kiterjesztése és javaslatok
    • 10.6. Összegzés
    • 10.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right11. Turisztikai szinergiák a Hernád-völgyben, fókuszban a csapatépítő programok jelentősége
    • 11.1. Absztrakt
    • 11.2. Bevezetés
    • chevron_right11.3. Az eset bemutatása - Helyszín és kontextus
      • 11.3.1. Szereplők és érintettek
      • 11.3.2. Módszertan
      • 11.3.3. Probléma / kihívás
      • 11.3.4. Beavatkozás / megoldás
      • 11.3.5. Eredmények
    • 11.4. Összegzés
    • 11.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right12. Régészeti örökség és aktív turizmus a tematikus útvonalakon
    • 12.1. Absztrakt
    • 12.2. Bevezetés
    • 12.3. Középkori Templomok Útja
    • 12.4. Túravezetés a gyakorlatban
    • 12.5. Összegzés
    • 12.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right13. Petra, Jordánia: Esettanulmány a filmturizmus és az aktív turizmus kölcsönhatásáról
    • 13.1. Absztrakt
    • 13.2. Bevezetés
    • chevron_right13.3. Az eset bemutatása – Indiana Jones és a sivatagi futóverseny
      • 13.3.1. Szereplők és érintettek
      • 13.3.2. Probléma/kihívás
      • 13.3.3. Verseny leírása
      • 13.3.4. Tanulságok és reflexió
    • 13.4. Összegzés
    • 13.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right14. Péliföldszentkereszt: egy vallási központ és aktív turisztikai tér újraértelmezése
    • 14.1. Absztrakt
    • 14.2. Bevezetés
    • chevron_right14.3. Az eset bemutatása
      • 14.3.1. Helyszín és kontextus
      • 14.3.2. Szereplők és érintettek
      • 14.3.3. Probléma, kihívás
      • 14.3.4. Fejlesztések, bevatkozások, megoldások
      • 14.3.5. Eredmények
    • 14.4. Tanulságok és reflexió
    • 14.5. Összegzés
    • 14.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right15. Múzeum két keréken – A Ludwig Múzeum és a kortárs köztér felfedezése fenntartható módon
    • 15.1. Absztrakt
    • 15.2. Bevezetés
    • chevron_right15.3. Az eset bemutatása
      • 15.3.1. Helyszín és kontextus
      • 15.3.2. Szereplők és érintettek
      • 15.3.3. Problémafelvetés és kihívás
      • 15.3.4. Beavatkozás: a program megvalósítása
      • 15.3.5. Értékelés és hatás
      • 15.3.6. Átváltható tanulságok
    • 15.4. Összegzés
    • 15.5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightGazdasági fenntarthatóság az aktív turizmusban
  • chevron_right16. Az aktív turizmus gazdasági vonatkozásai – nemzetközi jó gyakorlatok, javaslatok
    • 16.1. Absztrakt
    • 16.2. Bevezetés
    • 16.3. A gazdasági fenntarthatóság alapjai az aktív turizmusban
    • 16.4. Az üzleti modellezés szerepe
    • 16.5. Gazdasági életképesség és fenntarthatóság
    • 16.6. Közösségi és gazdasági multiplikátor hatások
    • 16.7. Díjmentes kontra fizetős modellek – gazdasági megfontolások
    • 16.8. A díjmentes és fizetős modellek gazdasági logikája és fenntarthatósági dilemmái
    • 16.9. Működő és bezárt létesítmények finanszírozási háttere
    • 16.10. Pénzügyi eszközök és támogatási formák az aktív turizmusban
    • 16.11. Összefoglalás és konklúzió
    • 16.12. Felhasznált irodalom
  • chevron_right17. Fesztiválok, a vidékfejlesztés motorjai
    • 17.1. Absztrakt
    • 17.2. Bevezetés
    • 17.3. Az eset bemutatása
    • 17.4. Szereplők és érintettek
    • 17.5. Probléma / kihívás
    • 17.6. Beavatkozás / megoldás és az aktív turizmus szerepe a fenntarthatóság három pillérében
    • 17.7. Eredmények
    • 17.8. Tanulságok és reflexió
    • 17.9. Összegzés
    • 17.10. Felhasznált irodalom
  • chevron_right18. A mennyiségtől a minőségig: klímaadaptív, adatvezérelt desztinációirányítás a tömegturizmus kezelésére
    • 18.1. Absztrakt
    • 18.2. Bevezetés
    • 18.3. A fenntartható turizmusirányítás fogalmi kerete
    • chevron_right18.4. Tömegturizmus és fenntarthatóság
      • 18.4.1. A tömegturizmus a klímaváltozás árnyékában
      • 18.4.2. GSTC válaszok a tömegturizmus kezelésére
    • 18.5. A Jövő Turizmusa Koalíció – 13 irányelv a fenntartható menedzsmentért
    • 18.6. Miskolc újrapozicionálása az Ehető erdő koncepció mentén – nagyvárosi fenntartható turizmus, négyévszakos hegyvidéki élményre hangolva
    • 18.7. GoGreen Sárvár – játékos, adatvezérelt „zöld” élmény-ökoszisztéma egy fürdővárosban
    • chevron_right18.8. Alkalmazási és transzferkeretek a fenntartható desztinációirányításban
      • 18.8.1. Gyakorlati kompetenciák és módszertani tanulási eredmények
      • 18.8.2. Turisztikai ágazatok közötti horizontális integráció és transzferlehetőségek
    • 18.9. Összefoglalás
    • 18.10. Felhasznált irodalom:
  • chevron_right19. Regeneratív megoldások a turizmusban – aktívan egy jobb világ felé
    • 19.1. Absztrakt
    • 19.2. Bevezetés
    • chevron_right19.3. A fenntarthatótól a regeneratív szemléletig
      • 19.3.1. Fenntartható turizmus
      • 19.3.2. Regeneratív turizmus – egy lényegi paradigmaváltás
    • chevron_right19.4. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok
      • 19.4.1. Ausztria
      • 19.4.2. Global Destination Sustainability – Anglia
      • 19.4.3. Új-Zéland
      • 19.4.4. UNESCO Bioszféra – Svájc
      • 19.4.5. Costa Rica
      • 19.4.6. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
    • 19.5. Összegzés
    • 19.6. Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//