Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

2.7. Összefoglalás

A turizmusformák metszéspontjainak vizsgálata azt mutatja, hogy a jövő turizmusának fejlődési iránya nem a további diverzifikáció, hanem az integráció. Az aktív, öko-, lassú (slow) és regeneratív turizmus nem különálló kategóriák, hanem egymásra épülő rétegek, amelyek közös célja az ember, a természet és a közösség közötti kapcsolat újrahangolása.

A fejezet fő megállapítása, hogy az aktív turizmus nem csupán fizikai tevékenység vagy piaci termék, hanem átmeneti tér: olyan kapcsolódási pont, ahol a fenntarthatóság elvei konkrét cselekvésen, tapasztaláson és élményen keresztül valósulnak meg. A turista a természetben végzett aktivitás révén nemcsak fogyasztó, hanem rendszerszintű szereplő, aki hatással van az ökológiai és társadalmi környezetre. Az aktív turizmus fejlődése a regeneratív átmenet kulcsa lehet, mivel képes egyensúlyt teremteni az élmény, az egészség és a felelősség között. A fizikai aktivitás, legyen az túrázás, kerékpározás, vízitúra vagy síelés, olyan tanulási és önreflexiós folyamat, amelyben a résztvevő közvetlenül tapasztalja meg a természet ritmusát és sebezhetőségét. Az aktivitás így nemcsak az emberi testet, hanem a kollektív tudatot is mozgásba hozza. A fejezetben bemutatott példák (Via Transilvanica, Románia) és a Rote Vicentina, Portugália) bizonyítják, hogy az aktív turizmus képes rendszerszintű regenerációt elindítani:

gazdasági értelemben, a helyi szolgáltatások és termékek erősítése révén;
társadalmi értelemben, a közösségi részvétel és identitásépítés által;
ökológiai értelemben, a tájhasználat fenntarthatóvá tételével.

Az oktatás számára e szemlélet kiemelt jelentőségű. Az aktív turizmus nem csupán egy tantárgy vagy szakmai modul témája, hanem nevelési filozófia: a hallgatók számára élő példát kínál arra, miként kapcsolható össze a gazdasági racionalitás a környezeti és társadalmi felelősséggel. A turizmusmenedzsment oktatásának jövője így nem a „hogyan szervezzünk több programot”, hanem a „hogyan teremtsünk jobb hatást” kérdésére válaszol. A jövő turizmusában a fenntarthatóság már nem elég: a cél a pozitív ökológiai lábnyom. Ebben a folyamatban az aktív turizmus kulcsszerepet játszik: egyszerre szolgál eszközként a regeneratív gondolkodás elterjesztéséhez, élményalapú oktatási térként, valamint olyan élő laboratóriumként, ahol az emberi aktivitás és a természeti regeneráció egyensúlya nemcsak mérhető és fejleszthető, hanem közvetlenül megélhető tapasztalattá is válik. A turizmus, ha megfelelő szemlélettel irányítják, képes nemcsak fenntartani, hanem visszaadni a helyeknek.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero