Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

3.3.1. Meghatározások és jellemzők

Az ökoszálláshelyek koncepciója a környezeti értékek figyelembevételére épül, céljuk a káros környezeti hatások minimalizálása. Az ökoszálláshelyek a természet közelségét aknázzák ki, nagy hangsúlyt fektetve a környezeti és társadalmi felelősségvállalásra (Mic – Eagles, 2019). Ezek olyan természetalapú szálláshelyek, amelyek megfelelnek az ökoturizmus filozófiájának és alapelveinek (Russell et al., 1995).

Az aktív ökoturizmus jellemzően olyan speciális ökoszálláshelyeket foglal magában, amelyek általában érintetlen, természetes területeken helyezkednek el. Ezek minimális szolgáltatásokat és kényelmi elemeket kínálnak, összhangban azzal az alapelvvel, hogy a környezet megóvása és fenntarthatósága áll a középpontban. A résztvevők általában elkötelezettek, és hosszabb időt töltenek el a szálláshelyen, ami lehetővé teszi a mélyebb kapcsolat kialakítását a természettel és a helyi kultúrával. Ezzel szemben a passzív ökoturizmus során inkább olyan hagyományos, kevésbé specializált szálláshelyeket vesznek igénybe a turisták, amelyek szélesebb körű szolgáltatásokat kínálnak. Az ilyen utazások jellemzően rövidebb ideig tartanak, és gyakran részei egy többcélú utazásnak, ahol a környezeti szempontok kevésbé hangsúlyosak, bár a látogatók törekednek a negatív hatások elkerülésére (Weaver, 1999).

Az ökoszálláshelyek tervezését és üzemeltetését olyan alapelvek irányítják, amelyek célja a környezeti terhelés minimalizálása, a térhasználat optimalizálása, valamint a látogatók számára az egyenlő hozzáférés biztosítása (Mohamed, 2020). Blangy és Mehta (2006) az ökoszálláshelyek méretét 5 és 75 szoba közé teszi, hangsúlyozva a pénzügyi fenntarthatóság fontosságát, a természeti területek védelmét, a helyi közösségek bevonását és ebből származó hasznot, valamint a látogatók számára kínált értelmező és aktív részvételre épülő élményeket. A szerzők kiemelik továbbá a természethez és a helyi kultúrához fűződő spirituális kapcsolatot, valamint a környezeti és társadalmi szempontokra érzékeny tervezés szükségességét.

A Worldwide Ecolodges (2017) szerint több alapvető jellemzővel bír egy ökoszálláshely (3.1. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1385frmao_280/#m1385frmao_280 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1385frmao_280/#m1385frmao_280)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1385frmao_280/#m1385frmao_280)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

3.1. ábra: Az ökoszálláshelyek fő jellemzői

Forrás: Szerző saját szerkesztése Worldwide Ecolodges (2017) alapján

Az ökoszálláshelyek általában természetvédelmi vagy vidéki területen helyezkednek el. Ezekre nincsenek jelentős hatással a városi környezetből származó zavaró tényezők, mint például a zaj, forgalom, szmog vagy szennyezés. Működésük során olyan rendszereket alkalmaznak, amelyek védik a környezetet a szennyezéstől és a károsodástól, valamint energiatakarékos megoldásokat, például megújuló energiaforrásokat használnak. Az ökoszálláshelyek gyakran alkalmaznak túravezetőket, akik egyrészt természettudományi ismeretekkel rendelkeznek, másrészt mélyreható helyi ismeretekkel bírnak. Az ökoszálláshelyek továbbá a vendégeik számára különféle információs eszközöket – például könyveket, térképeket vagy tájékoztató előadásokat – biztosítanak annak érdekében, hogy megismerjék az adott terület élővilágát. A turisztikai szuprastruktúra ezen elemei fontos szerepet töltenek be a helyi közösségek támogatásában is: helyi lakosokat alkalmaznak tisztességes bérezés mellett, valamint tájékoztatják a vendégeket és a munkatársakat az egészséges ökoszisztéma fontosságáról és arról, hogyan lehet úgy élvezni a természetet, hogy közben ne tegyünk kárt benne. Emellett hozzájárulnak a helyi gazdaság erősítéséhez, valamint példát mutatnak arra, hogy az ökoturizmus fenntarthatóbb és hosszútávon jövedelmezőbb megélhetési forma lehet, mint a természetes élőhelyek pusztítása vagy átalakítása rövidtávú gazdasági előnyök érdekében (Worldwide Ecolodges, 2017).

A természetközeli szálláshelyek egyik típusát az ökokempingek jelentik, amelyeket alacsony környezeti terheléssel terveznek és működtetnek. Ezek célja, hogy minimális beavatkozással illeszkedjenek a környezetbe, megőrizzék annak állapotát, és előnyöket biztosítsanak a helyi közösségek számára. Az ökokempingek az etikus működtetést, a környezetkímélő üzemelést, valamint a természet megismerésére és átélésére irányuló élményeket helyezik a középpontba (Gurung – Seeland, 2008).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero