Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


3.3.3. Tanúsítványok

A tanúsítványok fontos szerepet játszanak az ökoszálláshelyek, köztük az ökokempingek fenntarthatóságának és környezeti teljesítményének biztosításában. Ezek jellemzően független, harmadik fél általi ellenőrzést foglalnak magukban, rendszerint normál vagy prémium tanúsítványokat kínálnak, amelyek a tanúsító által meghatározott elvárt minőségi szinteken alapulnak (Suresh et al., 2025). A legelismertebb nemzetközi tanúsítványok közé tartozik a Green Key, az EU Ecolabel, a Rainforest Alliance, a Green Globe, az EarthCheck, míg nemzeti jó gyakorlatként az ausztrál (Ecotourism Australia), a costa ricai (Fenntartható Turizmus Tanúsítási Rendszer - CST) és a svéd (Nature's Best) rendszerek emelhetők ki.
A Green Key több mint 60 országban alkalmazott tanúsítvány, amely az energia- és víztakarékosságot, a hulladékgazdálkodást, a fenntartható étkezést, a mobilitást és a társadalmi felelősségvállalást vizsgálja (Green Key, n.d.). Az EU ökocímke (EU Ecolabel) a környezeti hatások csökkentésére, az energia- és vízhasználat optimalizálására és az étel-, illetve közlekedési kibocsátások minimalizálására fókuszál (European Commission – Environment, n.d.). A Rainforest Alliance tanúsítvány társadalmi, környezeti és gazdasági kritériumokat foglal magában, támogatva a klímaadaptációt, a költséghatékonyságot, az erdő- és biodiverzitás-védelmet (Rainforest Alliance, n.d.). A Green Globe egy több mint három évtizedes múlttal rendelkező rendszer, amely igazolja a vállalkozások felelős és tudatos működését (Green Globe, n.d.), míg az EarthCheck tudományos alapon értékel környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményt (EarthCheck, n.d.).
Az Ecotourism Australia háromszintű ökotanúsítványa piaci alapú ösztönzőket teremt a fenntartható működésre, 2000-nél több szolgáltató minősítésével (Suresh et al., 2025; Ecotourism Australia, n.d.). A costa ricai CST és a svéd Nature’s Best rendszeresen frissített, auditált tanúsítási rendszerek, amelyek megelőzik a „greenwashingot”, támogatják az erőforrás-hatékonyságot, és megkülönböztetést biztosítanak a piacon (Das – Chatterjee, 2015; Instituto Costarricense de Turismo, n.d.; Nature’s Best Sweden, n.d.).
A Globális Fenntartható Turisztikai Tanács (GSTC) 31 ökocímkét ismer el a turizmusban, ugyanakkor kihívást jelent a túl sok párhuzamos szabvány, a látogatók általi alacsony ismertség és a sztenderdok jelentős eltérése – az indikátorok számától a képzési követelményekig. A gyakorlatban hiányoznak a széles körben alkalmazott, egyértelmű és hatékony sztenderdok, amelyek valódi útmutatást nyújtanak a szolgáltatóknak (Kaszás et al., 2025).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave