Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

3.5.2. Az együttműködés előnyei és hátrányai

Az ökoszálláshelyek és a többi ökoturisztikai szolgáltató közötti együttműködés számos előnnyel és hátránnyal jár. Az ökoturisztikai szálláshelyek hálózatos működése komoly pozitív hatásokat eredményezhet. Hatékony marketingkommunikációval – például fenntarthatóságra fókuszáló kampányokkal, közös online platformokkal – növelhető az érdeklődő, tudatos vendégek elérése. Ha több fenntartható szálláshely összefog, akkor egységes arculatot és közös üzenetet kommunikálhatnak, így erősödik a „zöld” vendégkör elérésének esélye (Crudu, 2024; FasterCapital, 2024).

Amennyiben a szálláshelyek ismerik egymás igényeit és működését – például a helyi beszerzés, energiahatékonyság, hulladék- és vízgazdálkodás terén –, akkor egymás jó gyakorlataiból tanulhatnak és hatékonyabban szervezhetnek szolgáltatásokat. Az együttműködés révén a vendégélmény is növelhető: ha egy ökoszálláshely-hálózatban a tagok olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek kiegészítik egymást – legyen az helyi gasztronómia, természetközeli program vagy edukációs tartalom –, akkor a vendég „szabadabban választhat”, és értékesebb tartalommal találkozik. Ez a magasabb vendégelégedettség és hosszabb tartózkodás formájában is megjelenhet (EcoSmartHub, 2025).

Egy hálózatban a tagok kiegészítő szolgáltatásokat is kínálhatnak: például helyi túrák, közös transzferek, autentikus gasztronómiai élmények, természetközeli programok – mindez fokozza a vendégélményt és erősíti a kedvező környezeti profil képét (The Tourism Institute, 2024; RealityPathing, 2024). Jó példa erre a hazai Kondor EcoLodge, amely a Kiskunsági Nemzeti Parkban működik, és szoros együttműködésben dolgozik helyi természetvédelmi szervezetekkel és szakvezetőkkel. A szálláshely madármegfigyelést, fészkelőodú-programot és más természetközeli élményt kínál a látogatóknak, így támogatva a természetvédelmi szemléletformálást és a fenntartható turizmust (Kondor EcoLodge, n.d.; Wildlife-Lodges, n.d.). Hasonlóan működik Magyarországon a Farm Lator, ahol az agroturisztikai szálláshely a természetismereti programok bázisául szolgál: a vendégek vezetett vagy önálló túrákon vehetnek részt, valamint madár-, pillangó- és növénymegfigyelést végezhetnek. A programok helyi szakértők által válnak elérhetővé, közvetlenül a szálláshelyről, ami rugalmasabb és hitelesebb élményteremtést tesz lehetővé (Farm Lator, n.d.).

Az ökoturizmus adókon és díjakon keresztül az állami bevételekhez is hozzájárul (Holechek – Valdez, 2018). Az ökoturizmusból származó jövedelemmel finanszírozhatók a természetvédelmi projektek, ezzel is hozzájárulva az ökológiai védelem és a turizmusfejlesztés közötti egyensúly megteremtéséhez (Ren et al., 2021; Sun et al., 2025). A bevételt például parkőrök alkalmazására is fordítják az olyan fenyegetések ellen, mint az illegális aranybányászat (Orihuela – Mendieta, 2021). Az ökoturisták számára fontos a biztonságérzet és a megfelelő információellátás. A tájékozott, udvarias személyzet és a pontos, időszerű tájékoztatás különösen lényeges a távoli, sajátos környezeti feltételekkel rendelkező ökoszálláshelyek esetében (Khan, 2003). Az ökoszálláshelyek személyzete továbbá kulcsszerepet játszik a vendégek fenntartható gyakorlatokkal kapcsolatos érzékenyítésében (Lu – Stepchenkova, 2012). Az ökoturisztikai gyakorlatban egyre nagyobb jelentőséget kapnak az integrált vendégvisszajelzési és monitoring rendszerek. E megközelítés lényege, hogy a szálláshelyek és a programszervezők partnerségben, klaszterként gyűjtik és elemzik az adatokat, figyelik a kapacitáskihasználtságot és a környezeti hatásokat, majd az eredmények alapján folyamatosan fejlesztik a közös szolgáltatáskínálatukat. A modell nemcsak a vendégélményt javítja, hanem hozzájárul a fenntartható turizmus gyakorlati megvalósításához is (IUCN Academy, 2023).

Ugyanakkor a hálózatos működés az ökoturisztikai szálláshelyeknél számos kihívással is jár. A koordinációs nehézségek az első helyen állnak: több szálláshely összehangolt együttműködése – közös marketing, programok, szolgáltatások – nagy szervezési és kommunikációs kapacitást igényel, amely sokszor erőforrás- és időigényes. Emellett a minőségbiztosítás kritikus: ha a hálózat egyik tagja nem tartja be a vállalt fenntarthatósági vagy szolgáltatási szintet, az gyengíti az egész hálózat hitelességét, és rontja a vendégélményt. A fenntarthatósági követelmények és a folyamatos monitoring pedig állandó felügyeletet, mérést, adaptációt igényel – különösen olyan szálláshelyeknél, amelyek érzékeny természeti környezetben működnek. Például a túlturizmus, az infrastruktúra-hiány, a helyi közösségek érdekviszonyainak figyelmen kívül hagyása súlyos hatásokat okozhat (KashGain, 2024; The Tourism Institute, 2024). Előfordulhat, hogy a partnerek eltérő célokat, működési kapacitást vagy fenntarthatósági felfogást képviselnek, ami konfliktushoz vezethet (EHL Hospitality Business School, n.d.).

Hátrányként azonosítható a haszoneloszlás egyenlőtlensége. Számos esetben a bevételek döntő része a nagy utazási irodákhoz és szállodákhoz kerül, míg a helyi közösségek alig részesülnek a turizmus hasznából (Foucat, 2002), az őslakos közösségek gyakran kevesebbet kapnak, mint a külső befektetők (Coria – Calfucura, 2012). További kihívást jelent, hogy az ökoturisztikai kezdeményezések értéke nagymértékben függ a piaci mechanizmusoktól és a prémiumárazástól. Emiatt a jövedelemáramlás instabillá válhat a kereslet vagy a fogyasztói megítélés ingadozásainak hatására (Morgan et al., 2022). Az ökoturisztikai szolgáltatók közötti fokozódó verseny árcsökkenést is előidézhet, ami hosszabb távon a szolgáltatások minőségének és fenntarthatóságának romlásához vezethet (Cortes-Vazquez, 2017).

A minőségbiztosítás is kritikus az ökoturizmusban: ha a hálózat egyik tagja nem tartja be a vállalt fenntarthatósági vagy szolgáltatási szintet, az az egész hálózat hírnevét rontja. Amennyiben az együttműködés tagjai nem rendelkeznek világos minőségi kritériumokkal és ellenőrzési mechanizmusokkal, akkor a vendégélmény heterogén lesz, és a „zöld” üzenet hitelessége csorbulhat (Font – Harris, 2004).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero